Schneller Domonkos: A 444 „nagyon másik mozit néz”

A 444.hu, és persze a nyomában sok más hírportál most valahogy nagyon másik mozit néz. Lehet-e mindez véletlen? Aligha. Talán reménytelen, de én most mégis megpróbálok egy bátortalan kísérletet tenni az EU-s forrásokkal kapcsolatos értekezés összevetésére a tényekkel. Nézzük hát az állításokat, és vizsgáljuk meg, vajon kiállják-e a valósággal való összevetést!

Egy.

Az első állítás magából a cikk címéből következik: valaki vagy valakik tudatosan (?) le akarják rohasztani Budapestet. Ez az állítás hamis.

A valóság ezzel szemben az, hogy valaki vagy valakik az elmúlt 10 évben 2200 milliárd forintból fejlesztették ezt a várost. Ebből az elképzelhetetlenül hatalmas összegből évtizedek óta pusztuló műemlékeket (Várkert Bazár, Budai Vár, Pollack Mihály- féle Ludovika történeti épület, Zeneakadémia, Vigadó, Eiffel csarnok, Gül baba türbéje, stb.) újítottak fel, miközben 375 milliárd forintnyi adósságot vállaltak át a (korábban valóban lerohasztott) kerületektől, Fővárostól, BKV- tól.

Eközben 1575 darab közösségi közlekedési járművet (villamos, busz, troli, metrószerelvények) helyeztek forgalomba. Budapest villamoshálózata a ’60-as, ’70-es évek hálózati csonkolása óta első alkalommal szintén ebben az időszakban bővült. Ezzel egy időben 393 ezer négyzetméter zöldfelületet (Normafa, Margit sziget, Orczy-park, Millenáris Széllkapu, 7 db családi sport-, és szabadidőpark, stb.) újítottak meg vagy hoztak létre. Ugyanebben az időszakban három egyetemi campus épült (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Testnevelési Egyetem), és további egy (Pázmány) előkészítése zajlik. Budapest tehát épült, nem rohadt. Az írás második feléből (vigyázat, spoiler!) pedig ki fog derülni, hogy ez a jövőben is így lesz.

A második állítás szerint Magyarországnak összesen 11 ezer milliárd forint EU-s támogatás jut 2021 és 2027 között. Ez igaz.

Ebből, ha a kormány nem tenne meg mindent (lásd később) azért, hogy Budapestre sokkal több jusson, mint amennyi az EU-s szabályok alapján járna, kevés jutna ide, ez részben igaz. Magyarázat nélkül mégis hamis. Budapest ugyanis fejlett régiónak minősül az EU-ban, ezért nagyon kevés pénzt kap a területi alapon kiosztott forrásokból. Ez már az előző időszakban is így volt. A Budapestnek jutó forrást az ország 11 ezer milliárdos forrástömegével összevetni (amiben ráadásul az agrárpénzek is benne vannak) az olvasó szándékos megtévesztésének minősül.

A következő állítás, miszerint a fővárosnak 5 milliárd forintot ad a kormány, ugyanakkor többszörösen, súlyosan valótlan.

A cikk ugyanis a Budapestnek járó ERFA-forrás 20 százalékát próbálta kiszámolni. Nem sikerült. Budapestnek (az EU szabályai szerint és következtében) a kötelező hazai társfinanszírozással együtt járó ERFA-pénze 60 milliárd forint (szemben a vidék több mint 5000 milliárdos ERFA-forrásával). Ennek a 60-nak a 20 százaléka 12 milliárd forint, nem pedig 5. Valószínűleg csak a hazai társfinanszírozás nélküli forrást számolták, ami az összeg 40 százaléka, de ez téves.

Az említett 60 milliárd forint további részét valóban kiemelt projektekre költi el a kormány, mégpedig parkfejlesztésekre, ami (reméljük) aligha áll szemben a Fővárosi Önkormányzat preferenciáival, a konkrét projektek ráadásul csak akkor valósulnak meg, ha a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában arról a Kormány és a Főváros megállapodik – azaz valójában minden budapesti fejlesztésbe van beleszólása a Fővárosnak. Mi több, ezeknek a parkfejlesztéseknek az előkészítését a kormány több mint egymilliárd forintból már megkezdte (Városmajor, Gellért-hegyi közpark), sőt, van, ahol már a tervező kiválasztása is zajlik (új csepeli közpark).

A cikk Budapest kisemmizése újabb bizonyítékaként láttatja, hogy ennek a 60 milliárd forintnak miért csak a 20 százaléka (újra: nem 5, hanem 12 milliárd forint) fölött diszponál a Főváros. Fontos emlékeztetni: Tarlós István idején ez az arány 15 százalék  volt 20 százalék  helyett. Azaz: a Fővárosi Önkormányzat nagyobb arányban diszponálhat a források fölött, mint Tarlós István idején. A 2014–2020 közötti VEKOP-ból (ahol Budapest ERFA-pénze volt), 15 százaléknyi forrás jutott az önkormányzatoknak. A kormány mostani ajánlata ennél bőkezűbb – összhangban azzal, hogy a Budapesten kívüli területeknek juttatott ERFA-pénznek (tehát Debrecen, Győr, Székesfehérvár stb.) is 80 százalékát ágazati elven költi el a kormány és 20 százalékát adja az önkormányzati szférának, Budapest tehát nem részesül rosszabb elbánásban, mint a vidék. Így hát az állítás ismét csak hamis.

Kettő.

A cikk azt állítja, hogy „főleg” az Atlétikai Stadion környékére költené a kormány Budapest EU-s forrásait. Ez teljes nonszensz, légből kapott.

Az Atlétikai Stadion (amelynek megépülését amúgy – a körülötte megvalósuló park elkészülte esetén – egy közelmúltbeli kutatás szerint a ferencvárosiak 80 százaléka támogatja) semmilyen módon nem finanszírozható az EU forrásaiból, ráadásul a kivitelezői szerződést tisztán hazai forrásokból már a tavalyi évben aláírta az építtető BMSK. Tehát nemcsak, hogy nem költi, de nem is költhetné erre az EU-s forrásokat a kormány.

Három.

És hogy miért, hogyan tervezi egyéb, a fővárosnak alanyi jogon nem járó forrásokból fejleszteni Budapestet a kormány a következő 7 évben?

Mivel Budapest (mint azt feljebb már láthattuk) fejlett, és az uniós szabályok szerint összesen 60 milliárd forint ERFA-t kaphatna, a kormány ezt a korábbi időszakoknál jóval bőségesebben kompenzálja egyéb EU-s forrásokból, a Kohéziós Alapból és az RRF-ből (a 444 írása szerinti „mentőcsomag”, helyesen: Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz). Magyarország még nem közölt végleges projektlistákat, de a jelenleg ismert állapot szerint az RRF-ből 745 milliárd forintot, a tervezett új IKOP-ból jóval több, mint 500 milliárd forintot fordít budapesti fejlesztésekre a kormány.

Hogy mire? Például a napi 245 ezer utast szállító HÉV-hálózat teljes, sok százmilliárd (!) forint összegre rúgó megújítására, amelynek keretében egyebek mellett mélyalagútban vinnék be a Kálvin térig Budapest teljes déli részének lakosságát. Ezen felül szintén uniós forrásokból újul meg a gödöllői és a szentendrei vonal, továbbá kapnak több százmilliárd forint értékben mintegy 71 db új, klimatizált, halkan suhanó szerelvényt (az 50 éves, valóban „lerohadt” mai járművek helyett) a HÉV-vonalak. Úgy is lefordíthatjuk: sok százezer budapesti.

Olyan forrásokból, amelyeket egyébként az ország bármely más területén elkölthetne a kormány.

És hogy mit adnak nekünk még a rómaiak, mindezen felül?

Például sok tízmilliárd forint összeg van betervezve a néhány héttel ezelőtt fáradt olajjal részben tönkretett Ráckevei – (Soroksári-) Duna-ág revitalizációjára. Szennyvíz, élőhely-helyreállítás, a Kvassay zsiliptől egészen a Tassi műtárgyig, azaz közel 57 kilométeren. Ha sikerrel megvalósul, ez lesz az elmúlt évtizedek legnagyobb egybefüggő, a biodiverzitást szem előtt tartó környezetvédelmi beruházása Budapesten.

Mindezen felül a berlini S-Bahn példáját szem előtt tartva, szintén EU-s források terhére megépíti sok százmilliárd forintból azt a Déli körvasút projektet, amely gyors, gyakran közlekedő, kényelmes gyűrűirányú összeköttetést teremt az elővárosok, Újbuda, Ferencváros, illetve Kőbánya között: a déli vasúti összekötő híd elemeinek cseréje ennek a projektnek a keretében már jelenleg is zajlik.

Mindeközben hazai forrásokból új hidat tervez a kormány dél-Budapestre, illetve sok százmillió forintot adott a Fővárosi Önkormányzatnak a város ezután következő, északon megvalósuló hídjának, az Aquincumi hídnak a megvalósíthatósági tanulmányára. Rendbe teszi a szintén rohadó Citadellát, befejezi a Fővárosi Önkormányzat helyett a félbehagyott Biodómot, villamosvonalat hosszabbít a Műegyetem rakparton…és lehetne sorolni, napestig.

Na, hát így rohasztja a kormány Budapestet 2021-ben.

Schneller Domonkos