A Kúria szerint nem véleménynyilvánítás a szovjet címer leverése a Szabadság téri emlékműről

A Népszava Krisztus-gyalázó karikatúrája viszont „jópofa”, mint korábban megtudhattuk.

A Kúria csütörtöki, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a bíróság január 19-én hatályon kívül helyezte a Novák Előd ügyében született jogerős ítéletet és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A legfelsőbb bíróság szerepét betöltő testület indoklása szerint

a Szabadság téri szovjet „felszabadítási” emlékmű kalapáccsal történő megbontása erőszakos magatartás, és nem tekinthető véleménynyilvánításnak.

Mint ismert, Novák Előd (akkor még jobbikos politikusként) 2015. október 25-én el akarta távolítani a Szabadság téri szovjet emlékművön található sarló-kalapácsot, de a rendőrök megakadályozták ebben. Novák egy kalapáccsal és egy vésővel kezdte megbontani a jelképet, ám az egyenruhások elvették tőle a szerszámokat.

Ekkor társa, Pongrátz András ’56-os szabadságharcos egy másik kalapácsot adott neki, amellyel újabb ütéseket mért az emlékműre, a rendőrök azonban ismét közbeléptek.

Novák Előd (jobbra) és Pongrátz András (középen) rendőrök gyűrűjében 2015. október 25-én. Forrás: PestiSrácok

A Kúria felidézte, a kerületi bíróság 2018. május 30-án a két vádlottat felmentette a rongálás vádja alól, a tulajdon elleni szabálysértést pedig megszüntette ellenük. A fellebbezés alapján eljáró másodfokú bíróság pedig 2019. október 8-án helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő, amelyet a Legfőbb Ügyészség fenntartott.

A Kúria emlékeztetett, a bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy a szovjet emlékmű (a rajta lévő önkényuralmi jelképekkel együtt) a rongálás törvényi tényállása alapján védett kulturális javak körébe tartozó tárgynak, műemléknek tekintendő-e.

Magyar hazafiak eltávolítják a szovjet címert a Szabadság téri emlékműről az 1956-os szabadságharc alatt. A Kúria logikája szerint ők is jogsértést követtek el.

Arra jutottak, hogy a Szabadság téri emlékmű a fővárosi önkormányzat tulajdona, „köztéri szobrászat keretében megvalósított művészeti alkotás” és a kulturális örökség része, a kulturális javak körébe tartozik.

Hozzátették, az emlékmű védelme a magyar állam jogszabállyal kihirdetett nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettsége, a védettség létrejöttéhez külön eljárásra nincs szükség, a jogszabályokból közvetlenül következik. A Kúria hangsúlyozta azt is, hogy a véleménynyilvánítás erőszakos magatartással, erőszakkal nem gyakorolható.

A Krisztus-gyalázó karikatúra ellenben véleménynyilvánítás, sőt még „jópofa” is

A tiltott önkényuralmi jelképek közé tartozó vörös csillag és sarló-kalapács eltávolításával szemben a Népszavában tavaly húsvétkor megjelent Krisztus-gyalázó karikatúra maga a megtestesült véleménynyilvánítás. Sőt, az ügyben eljáró bírónő az elsőfokú tárgyaláson úgy nyilatkozott,

Pápai Gábor rajza nemhogy nem jogsértő, hanem kifejezetten „jópofa” is.

Az pedig már csak hab a tortán, hogy a felperes, Vejkey Imre fel sem szólalhatott a tárgyaláson.

 

Horváth Tamás

 

Az ügyben eljáró bírónő szerint kifejezetten jópofa a Népszava kereszténygyalázó karikatúrája

 

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!