Joe Biden elnöksége várhatóan gyökeres szakítást jelent majd elődje, Donald Trump elnöki hagyatékával. Az új amerikai elnök már a beiktatása napján tucatnyi rendeletet írt alá. Bejelentése alapján elnöksége első tíz napjában négy krízishelyzet kezelésére tesz kísérletet: a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesést, a klímaválságot és a „faji egyenlőség” körül kialakult válságot igyekszik „orvosolni”. Az elődje politikájával való szakítás markánsan érint egy érzékeny területet is – méghozzá az abortusz kérdését.

Donald Trump elnöksége alatt kétségtelenül életpárti politikát folytatott, ezt különösen alátámasztja egy tavaly szeptemberben elfogadott és az elnök által aláírt törvény, amely az abortuszt túlélő gyermekek védelmét volt hivatott biztosítani. Az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke az abortuszellenességét azzal is hangsúlyozta, hogy több kulcspozícióba életpárti politikusokat helyezett. Mike Pence alelnök híres volt abortuszellenes álláspontjáról, de az igazságügyi miniszter, Jeff Sessions és az egészségügyi miniszter, Tom Price is markáns életpárti álláspontot képviselt.

A Mexico City Policy 

Ezt a rendelkezést eredetileg Ronald Reagan vezette be 1984-ben. E szerint csak akkor kaphattak támogatást az USA-tól külföldi civil szervezetek, amennyiben nyilatkoztak arról, hogy alapvetően nem végeznek abortuszt és azt nem népszerűsítik a családtervezés egyik lehetséges eszközeként.

Ez a rendelkezés kalandos utat járt be a történelem során, mivel a Reagan óta hivatalba lépő demokrata elnökök – mint Bill Clinton és Barack Obama – azonnal visszavonták. Ezzel szemben viszont a hivatalba lépett republikánus elnökök – mint George W. Bush és Donald Trump – azonnal ismét bevezették. Trump ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy így az amerikai adófizetők pénzéből nem lesznek finanszírozhatóak életellenes szervezetek más országokban. Ez a törvény adott alapot ahhoz, hogy Trump megvonja a támogatást az ENSZ Népesedési Alapjától, mely támogatja a születésszabályozással kapcsolatos kínai politikát, aminek részét képezik a kényszersterilizálások és a kényszerabortuszok.

Életvédő intézkedések sora a Trump-elnökség alatt

Trump hivatalba lépése után azonnal semmissé tette Obama elnöksége végén hozott egyik rendelkezését, melynek értelmében kötelezték az USA tagállamait, hogy anyagilag támogassák a Planned Parenthood abortuszklinika-hálózatot.

hirdetés

Mindezeken túl Trump elnöksége idején az Egyesült Államok 32 országgal írt alá abortuszellenes nyilatkozatot kormányának külpolitikai kampánya, a Geneva Consensus keretében, melynek vezetője az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo volt. Európában csupán három ország – Fehéroroszország, Lengyelország és Magyarország – írta alá ezt az egyezményt.

A kampányban is téma volt

Donald Trump 2020-as választási kampányában is kiemelt szerepet kapott az abortusz kérdése, miután éles kritikákat kapott, hogy az eredeti politikai terveit felvázoló dokumetumban ez nem jelent meg. Trump azonban leszögezte, hogy újraválasztása esetén folytatni kívánja a szövetségi igazságszolgáltatás reformját a Legfelsőbb Bíróságon, a republikánus bírókon keresztül, így lehetővé téve azt, hogy legyőzzék a demokratákat a Kongresszusban.

A sikeres reform esetén törvénybe iktatták volna egyrészt a kései abortuszok tiltását, másrészt az adófizetők pénzéből támogatott abortuszok tiltását, harmadrészt pedig azon gyermekek támogatását, akik a sikertelen abortuszok után élve születtek.

Végül pedig minden állami támogatást megvontak volna az abortuszipar egészétől, beleértve a Planned Parenthoodot is.

A Trump-kampány idején megszületett az „Amerikai Életek Védelme” dokumentum, amely leszögezi az alkotmányhű bírók kinevezését, a meg nem született életek minden eszközzel való megvédését, végül a vallásos hívők védelmét és intézményeik szabadságának oltalmazását.

MTI/AP/Patrick Semansky

Az ellenkező értékrend kapott teret

Trump elvesztette a választást, Joe Biden pedig elődje politikájával teljesen ellenkező intézkedéseket helyezett kilátásba. Már a választási kampány alatt is hangsúlyozta, hogy megválasztása esetén gyakorlatilag korlátlan számú, igényalapú abortuszra vonatkozó jogokat fog a szövetségi törvényben rögzíteni és azt az amerikai adófizetők pénzével finanszírozni, ezzel mintegy ellehetetlenítve azokat a tagállamokat, amelyek életpárti rendelkezéseket akarnának hozni.

Biden elnöki beiktatása után rögtön bejelentette, hogy eltörli a Mexico City Policy-t, így már más nemzetekben is támogatni, illetve népszerűsíteni tudják az abortuszt. Ezen felül az USA 46. elnöke visszaállítja az olyan abortuszklinikák állami támogatását, mint a Planned Parenthood. A továbbiakban Biden újra aktiválni szeretné az „Obamacare” szülésszabályozását, ami annyit jelent, hogy fogamzásgátlók és sürgősségi abortusztabletták finanszírozására kötelezi a munkaadókat.

Mihálovics Zoltán