Az év minden napján elveszítünk egy nőt
A méhnyakrák az emlőrák után a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 éven aluli nők körében Európában és Magyarországon is. Ez a betegség leggyakrabban 30-40 éves korban alakul ki, de előfordulhat a menopausa után is. Az utóbbi években a 20-30 éveseknél is megfigyelhető. 
A problémával nemcsak ezen a héten kellene foglalkozni, hanem annyit, amennyit csak lehet. Talán azt hinné az ember, hogy mindent tud már a kérdéssel kapcsolatban, mégis nem lehet elégszer beszélni róla.
Közismert, hogy a méhnyakrákot közel 100%-ban a szexuális úton terjedő humán papillomavírus (HPV) okozza. A HPV nagyon gyakori betegség, az emberek 80%-a elkapja valamikor az élete során.
Viszont mivel a fertőzés sok esetben tünetmentes, a vírust hordozó férfiak és nők nem is feltétlen tudják, hogy megfertőződtek és szabadon terjesztik a vírust. Igen, a HPV-t férfiak is hordozhatják és kis arányban ugyan, de náluk is okozhat rosszindulatú daganatos megbetegedéseket.
A vírus legkönnyebben szexuális úton terjed, így a gyakori partnerváltás és a rendszertelen óvszerhasználat kockázatnövelő tényezők lehetnek. A szervezet az esetek többségében 1-2 év alatt magától legyőzi a vírust, de nem lehet megjósolni, hogy melyik ember hogyan reagál rá. Egy legyengült immunrendszer például nehezebben küzd meg a HPV fertőzéssel, valamint a dohányzás is sokat ronthat az esélyeken. Ha a fertőzés tartósan fennmarad, akkor a HPV típusától függően nemi szervi elváltozások vagy rákos daganatok alakulhatnak ki.
Azért alattomos a humán papillomavírus, mert semmilyen tünetet nem produkál, amíg nincs komolyabb gond. A fertőzés hosszú évek alatt jut el a szervezetben arra a szintre, hogy a tünetek jelentkeznek.
Ezért létfontosságú a fertőzés korai észlelése és elengedhetetlen a rendszeres HPV- és méhnyakszűrés. A kettő pedig nem ugyanaz! Sokan azt gondolják, hogy elegendő elmenni az évente esedékes citológiai rákszűrésre. Ez a vizsgálat valóban nagyon fontos, de sajnos már csak azt mutatja ki, ha baj van.
A rendszeresen szűrésre járók közül is csak kevesen tudják, hogy a negatív citológiai lelet ellenére, HPV fertőzöttek lehetnek. Az általános nőgyógyászati vizsgálatok részeként végzett méhnyakrákszűrés ugyanis nem mutatja ki a HPV fertőzés jelenlétét, csak a vírus által létrejött elváltozást.
Ezért van szükség a speciális HPV teszt elvégzésére is. Ez a vizsgálat alig pár percig tart, fájdalommentes és a mintavétel folyamata nem különbözik a hagyományos szűrővizsgálattól. A HPV teszt 30 éves kor fölött ajánlott és rendszeresen ismételni kell. 
Nem mindenki tudja, hogy HPV-vel nem csak egyszer fertőződhetünk meg életünk során. Ha legyőzte a szervezetünk az alattomos vírust, utána sem alakul ki tartós védettség ellene, így újra és újra el lehet kapni.
Itt kell beszélni a HPV elleni védőoltás szerepéről, mely a leggyakoribb HPV típusok és az általuk okozott megbetegedésekkel szemben hatékony védelmet nyújt. Az oltás a beadás után a szervezetben kiépíti a védettséget, így a test ellenáll az újbóli megfertőződésnek.
A 12. életévüket betöltött, 7. osztályos lányok a Nemzeti Immunizációs Program részeként, térítésmentesen juthatnak hozzá a HPV elleni védőoltáshoz. Az iskolaorvos és az iskolavédőnő feladata felajánlani az ingyenes HPV elleni védőoltást, amely nem kötelező, hanem szabadon választható, és beadásához a szülő írásbeli nyilatkozata szükséges. De nem hangsúlyozzák eléggé azt, hogy felnőtt korban is érdemes beoltatni magunkat és akár a párunkat is. Az oltási programból kimaradt lányok, fiúk, felnőtt nők és férfiak részére a védőoltás szakorvosi recept és térítés ellenében érhető el a patikákban. 
A méhnyakrák megelőzésének tehát két fő pillére van: a HPV-szűrés HPV teszttel, valamint a HPV elleni védőoltás.
Tegyünk közösen azért, hogy a méhnyakrákkal kapcsolatos információk mindenkihez eljuthassanak! Hívjuk fel a figyelmet a prevenció fontosságára, hátha sikerül megelőzni, hogy minden nap egy újabb családanyát, vagy fiatal nőt kelljen elveszteni!
Forrás: HPV Doktor, Mályvavirág Alapítvány
A kiemelt kép forrása: Pixabay
