Az európaiak döntő többsége a családtámogatásokban látja a demográfiai problémák megoldását

Az „Európa Projekt – család kérdéskör” kutatási eredményeit bemutató online konferenciát Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy a felmérés eredményei egyértelműen alátámasztják, hogy Magyarországon szükség van a családközpontú kormányzásra, ugyanis az európai emberek többsége, s köztük leginkább a magyarok, családközpontúan gondolkodnak.

Kijelenthető, hogy Európában a magyar a leginkább családcentrikus nemzet, így egyértelműen jó úton haladunk, amikor immáron 10 éve a családok érdekeit szolgáló döntések mentén kormányozunk – tette hozzá a miniszter.

Novák Katalin hangsúlyozta: Alaptörvénybe foglalták a család értékét, jogszabályokkal támasztották alá a családokat segítő lépéseket, családközpontúvá tették az adózást, és világszínvonalú programmal segítik az otthonteremtést, mely széleskörűen nyújt kedvezményt a már gyermeket nevelő és családot tervező pároknak egyaránt.

A családokért felelős tárca nélküli miniszter a kutatásra reflektálva elmondta, az európaiak kétharmada, a magyaroknál pedig 10 emberből 9 vágyik arra, hogy saját otthonban éljen. Valamint felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy Európa minden országára jellemző, hogy a polgárok a tömeges migráció helyett inkább a családtámogatásokban látják a demográfiai problémák megoldását. Novák Katalin sajnálatosnak vélte, hogy ezt az igényt az országok vezetése nem minden esetben veszi figyelembe, majd megjegyezte, a magyar kormány viszont reagál az emberek igényeire és azon dolgozik, hogy Magyarországon minél jobb legyen családot alapítani, gyermeket nevelni.

Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnökhelyettese a kutatás kapcsán elmondta, hogy 30 országban – 27 tagállamban, az Egyesült Királyságban, Norvégiában és Svájcban – összesen harmincezer ember véleményét kérdezték meg a családpolitikai kérdések mellett a migrációról, Brüsszel teljesítményéről, valamint a keresztény kultúrához fűződő viszonyról és a közösségi médiáról is. Az elnökhelyettes beszédéből kiderült: a teljes Európai Unióra kiterjedő kutatást az 5. alkalommal végezték el azzal a céllal, hogy megtudják az európai polgárok véleményét az Európa jelenét és jövőjét leginkább érintő kérdésekről.

Barthel-Rúzsa hangsúlyozta, hogy Európa válaszút elé érkezett. A brüsszeli politikusoknak el kell dönteniük, hogy a népesedési kihívásokra a migránsok tömeges betelepítésével válaszolnak, vagy hallgatnak az emberek hangjára és olyan családtámogatási rendszert építenek ki, mint ami Magyarországon jelenleg is nagyon jól működik. Az elnökhelyettes hisz benne, hogy a döntésnél a józan ész fog győzedelmeskedni.

Fűrész Tünde, a KINCS elnöke beszédében megköszönte a Századvégnek, hogy 2020-ban (először) lehetővé tette a családügyi tematika bekerülését az Európa-projektbe. A kutatással rálátás nyílt arra, hogy az európai nemzetek mennyire tartják fontosnak a családot és a családi értékeket.

A KINCS elnöke az eredmények tükrében őszintén meghatódott, nem gondolta, hogy Magyarország ilyen jól szerepel majd a felmérésen, ugyanis kilenc kérdés közül négyben az első helyen végzett, s így Európa egyik leginkább családcentrikus nemzete lett. Családközpontúság tekintetében a lista elején a visegrádi, a kelet-közép-európai, illetve a balti országok szerepeltek, míg a sort a skandináv és a Benelux államok zárták.

Fűrész Tünde kiemelte, hogy a gyermekvállalási kedv Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben, több mint a negyedével. Ez annyit jelent, hogy míg 2011-ben öt tervezett gyermekből csak három született meg, ez a szám most már ötből négyre növekedett.

Ehhez képest a teljes termékenységi arányszám több skandináv államban 10, vagy annál több százalékkal csökkent, illetve Franciaországban 7, Nagy-Britanniában pedig 15 százalékkal esett vissza. Beszélt arról az örömteli hírről is, hogy Magyarországon 2010-hez képest megduplázódott a házasságkötések száma, azaz stabilabbak lettek a párkapcsolatok, és a harmadik gyermeket vállaló családok mennyisége is jelentősen növekedett. Végül felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyarországi eredményekkel ellentétben összeurópai szinten, egy egészen más trend van kibontakozóban, ugyanis a gyermektelen háztartások majdnem az ötödével gyarapodtak.

Összességében kijelenthető, – a Századvég és az Eurostat adatai tükrében – hogy jó úton haladunk, amikor a családok megerősítését és támogatását tűzi zászlójára a kormányzat – zárta gondolatait a KINCS elnöke.

Dr. Pillók Péter, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatója a felszólalások után röviden ismertette a 2020 őszén végzett kutatás néhány konkrét eredményét. Magyarországon a megkérdezettek 90 százaléka tartja nagyon fontos értéknek a családot, de ehhez hasonló magas arány tapasztalható a V4-eknél is.

A válaszadók közül hazánkban vannak a legtöbben (40 százalék) akik a 3 gyermekes családot tartják ideálisnak és itt él a legkevesebb olyan ember (1 százalék), aki gyermek nélkül képzeli el a családi életet.

A társadalomtudományi kutatócsoport igazgatója kiemelte, hogy az európai polgárok mintegy 70 százaléka inkább egyetért azzal, hogy a kormányoknak a bevándorlás helyett a belső erőforrásokra, a családok támogatására kellene összpontosítania. Hozzátette azt is, hogy ez a szám Magyarországon még magasabb, ugyanis a válaszadók 91 százaléka ellenzi a migrációt. Az európaiak 52 százaléka, a magyarok 74 százaléka szerint pedig kiemelten kell támogatni a nagycsaládosokat – mondta.

Hogy mennyire családbarát nemzet a magyar, azt a következő válaszok egyértelműen alátámasztották – hangsúlyozta Pillók Péter. Magyarországon a válaszadók 88 százaléka egyetértett azzal, hogy a fiatalokat támogatni kell abban, hogy mielőbb gyermeket tudjanak vállalni és családot alapíthassanak, míg erről kérdésről az uniós országok polgárainak csak a fele gondolkodott hasonlóképpen. A saját tulajdonú otthonok fontosságának tekintetében pedig a magyarok 90 százaléka egyöntetűen úgy nyilatkozott, hogy fontosnak és szükségesnek tartják azt, szemben az európaiak 66 százalékával – zárta az kutatások összegzését az igazgató.

Az előadásokat követően kerekasztal beszélgetés kezdődött a családszervezetek részvételével, melyet dr. Molnár Balázs, a KINCS stratégiai elnökhelyettese moderált.

Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke elmondta, hogy szervezetük mintegy 15 ezer családot képvisel, akiknek visszajelzéseit folyamatosan beépíti a tevékenységébe és tolmácsolja az illetékesek felé. Az Európa projekt családpolitikai kutatásával kapcsolatban kiemelte, megerősítést nyert az az elképzelés, hogy családban gondolkodni a legteljesebb mértékben európai gondolat. A magyar családok az Alaptörvénynek és a kormányzat családpolitikának köszönhetően biztonságban élhetnek, de össze kell fogni nemzetközi szinten is és egyértelműen kommunikálni, hogy a család érték, gyermeket vállalni jó dolog, a nagycsaládos létforma pedig vonzó.

A NOE elnöke hozzátette, hogy szerencsés helyzetben vannak, hiszen Gál Kinga és Hölvényi György európai parlamenti képviselők személyében, két NOE- díjas politikus is van kint az Európai Unióban, ami egyfajta garancia a nagycsaládosok érdekeinek képviseletére.

Király Nóra, Fiatal Családosok Klubjának (Ficsak) alapítója a kutatásra reflektálva kifejtette, hogy a fiatal nőkben alapvetően van egy félsz a gyermekvállalással kapcsolatban. Attól tartanak, hogy a családalapítás után nem tudnak visszamenni a munkahelyükre és nem tudják kiteljesíteni a karrierjüket, ahogy azt eltervezték. Majd hozzátette, hogy

a magyar nők és anyák más országokkal szemben, vagy a szocializmusra visszatekintve, fantasztikusan szerencsés helyzetben vannak. Ugyanis nem kell szülés után pár hónappal, síró, még szoptatott gyermeküket hátrahagyva visszatérni a munkahelyükre, hanem megadatik nekik, hogy akár 3 éven át otthon maradhassanak gyermekükkel, főállású anyaként.

A Ficsak alapítója elmondta, hogy annak érdekében, hogy a fiatalok az életükben e két fontos területet: a munkát és a családot, illetőleg az anyaságot össze tudják egyeztetni, a kormányzat és a civil szféra részéről is nagyon sok lépés történt az elmúlt tíz évben. Többek között elindult az – európai szinten is kiemelkedőnek tartott – otthonteremtési program, melynek központi része a babaváró támogatás, segítve ezzel a fiatal párokat, hogy még a gyermekvállalás előtt biztonságban, időben el tudják kezdeni a családtervezést, és ne kelljen választaniuk a munka és az anyaság között, és így a vágyott gyermekek is megszülethetnek.

Király Nóra felhívta a figyelmet arra, hogy a bal oldali média az emberek számára homlokegyenest mást szeretne közvetíteni, mint a valóság, mikor a jelenlegi kormány családot érintő intézkedéseit felturbózott politikai fogásként említi. A reprezentatív felmérés ezzel szemben egyértelműen alátámasztja a magyar családpolitika lépéseit, ugyanis a megkérdezettek elsöprő többségének fontos érték a család. A Ficsak alapítója szerint visszhangot kell adni a kutatás fajsúlyos eredményeinek, keresztül kell vinni a rosszindulatú ellentáboron és világgá kell kürtölni, hogy a magyar emberek mit gondolnak a családot érintő kérdésekről.

Nagy Anna, az Egyszülős Központ elnöke a kerekasztal beszélgetésen elmondta, hogy

az egyszülős állapot kérdése 300 ezer magyar családot érint, ami több mint fél millió gyermeket jelent. Ezzel a számmal Magyarország Európa középmezőnyének felső részében van. Az elmúlt 40 évben az ilyen családok száma megkétszereződött, így jelenleg már sajnos trendnek mondható, amivel foglalkozni kell.

Az elnök elmesélte, hogy az egyszülős családoknál, az egyik fél, az egyik tartópillér elvesztésével olyan mértékű hiány keletkezik, melynek hatása az élet összes területén megmutatkozhat. Ez a hiány a későbbiekben meghatározhatja, hogy a család milyen színvonalon, lelkiállapotban él, milyenek a gyermek(ek) esélyei, valamint ez az élmény köszönhet vissza a következő generáció családalapításánál, párkapcsolati kérdéseinél is. Éppen ezért ezt az állapotot kompenzálni, orvosolni kell a rokonságnak, a szűkebb közösségnek, a civileknek és a kormányzatnak is, mert akik Magyarországon egyszülős családban élnek, azok száma már egy nagyobb népességcsoportot tesz ki.

Nagy Anna pozitívumként hozzátette azt is, hogy az egyszülős állapot nem végzet, „csak” egy élethelyzet, ami a trauma feldolgozásával változhat, és minél több a segítség, annál nagyobb az esély, az új párkapcsolatra, új családok, új gyermekek születésére. Az újonnan létrejött családok 40 százalékából egyébként gyermek születik – emelte ki optimistán.

A kutatás azon témájára reflektálva, hogy az emberek nagy százalékban saját otthonra vágynak kifejtette, hogy mindez azért teljesen érthető, mert az otthon fogalma túlmutat önmagán. Van egy szimbolikus, pszichológiai jelentése is, mely szerint az otthon egy fészek, mely az állandóságot, a biztonságot jelenti, azt a helyet, ahol nyugalomban felnevelhetjük a gyermekeinket. Nagy Anna szerint ez egy nagyon mélyen gyökerező emberi igény, így nincs abban semmi meglepő, hogy a kérdezettek több mint 60 százaléka fontosnak tartja.

Nagy Anna azzal zárta gondolatait, hogy merjünk beszélni a családról, mint értékről, soha ne érezzük, hogy elavult téma lenne, sőt igyekezzünk újra trendivé tenni és álljunk ki azért, hogy a család, mint központi fogalom megkaphassa a közbeszédben azt a helyet, ami megilleti.

A konferencia visszanézhető itt.

Forrás: Kopp Mária Intézet honlapja

A kiemelt kép forrása: Pixabay