Németországban szigorúbb abortusztörvény vonatkozik majd a csibékre, mint a gyerekekre
A döntés értelmében Németország lesz a világ első olyan országa, ahol – Martina Fietz helyettes kormányszóvivőt idézve – „véget vetnek a kakascsibék tömeges leölésének”.
A „tömeges leölés” kicsit konkrétabban azt jelenti, hogy a németországi keltetőkben évente nagyjából 45 millió hím naposcsibét pusztítanak el. Rendszerint élve ledarálják őket, ezzel szenvedést okozva az apró szárnyasoknak. A gyakorlatot azért folytatják, mert a tojótyúkok kakascsibéinek felnevelése nem gazdaságos.
Azonban a szövetségi költségvetésből 2008 óta csaknem tízmillió euróval támogatott fejlesztések révén ma már vannak „emberségesebb” megoldások, ezért 12 hónap türelmi idő után, 2022. január 1-jétől valamennyi keltetőüzemben szakítani kell a csibedarálás gyakorlatával.
Két év elteltével, 2024. január 1-jétől pedig megtiltják a csibeembriók leölését (a tojás elpusztítását) is a keltetés 6. napjától. Ezt azzal indokolják, hogy a tudományos ismeretek alapján nem lehet kizárni, hogy az embrió a hetedik naptól képes fájdalmat érezni.
Ez utóbbi, 2024-ben életbe lépő szigorítás gyakorlatilag azt jelenti, hogy Németországban szigorúbb abortusztörvény vonatkozik majd a csibékre, mint a gyerekekre.
Ugyanis ha teljesen abszurd módon azt feltételezzük, hogy egy baromfi és egy ember élete ugyanannyit ér, egy gyors fejszámolást követően akkor is azt az eredményt kapjuk, hogy a csibeembriót tovább illeti meg védelem, mint az emberi magzatot.
Tudniillik egy csibe átlagos kelési időtartama (amíg embrióként a tojásban fejlődik) 21 nap, ha tehát a keltetés 6. napján már nem lehet elpusztítani, az azt jelenti, hogy ezen időszak 76 százalékában áll törvényi védelem alatt.
Ezzel szemben a hatályos német abortusztörvény szerint az emberi magzatot a várandósság első három hónapjában lehet meggyilkolni, így a 9 hónap mindössze kétharmadában (66,7 százalékában) illeti meg védelem.
Félreértés ne essék, nem azt akarjuk, hogy szabadon lehessen pusztítani a csibeembriókat. Azt viszont akarjuk, hogy törvények védjék az emberi életet (is) a fogantatás pillanatától. Nemcsak Németországban, hanem mindenhol.
Horváth Tamás
Merjük végre kimondani: az abortusz a magyarság történetének legnagyobb genocídiuma
