Készséggel elhiszem, hogy sokak ingerküszöbét már nagyon nehéz átlépni manapság – és ebben valamelyest az újságírók is sárosak, hiszen ha kell, ha nem, mindenhonnan záporoznak a végletes megfogalmazások –, de arra kérem önöket, hogy most valóban úgy higgyék el, amit mondok, mintha soha nem használtam volna megfelelőbb szavakat:

az Egyesült Államokban de jure elkezdték felszámolni a szabadságot.

Sokszor beszéltünk már arról, mennyire keményen korlátozzák a közösségi oldalak a konzervatív médiumokat és véleményformálókat (vagyis hogyan vágják vissza az általuk potenciálisan elérhető emberek számát); a problémával persze mindenkinek szembesül – hiszen teljesen nyilvánvaló, hogy például a Facebookon már bőven nem az számít, mennyi követővel bír valaki, hiszen ennek számnak ténylegesen csupán a 15-20 százalékát lehet elérni –, nemrég Varga Judit is értetlenkedve állapította meg, hogy csak úgy, egyik pillanatról a másikra töredékére esett vissza a hivatalos oldalának elérésszáma – és a többi, és a többi.

Igen, ez egy dolog. Tudtuk, hogy van egy hendikepünk, ami végtére is megtisztelő, hiszen a szó eredete az a súly, amit lóversenyeken a lovakra helyeznek, és minél esélyesebb egy ló a verseny megnyerésére, annál nehezebb a rajta lévő hendikep súlya. Lassan megszoktuk a háromnapos, egyhetes, majd harmincnapos tiltásokat is, a tartalékprofilok világát, az évekre visszamenően bemószerolható kommenteket kereső házmesterek tevékenységét. Igazságtalan, de a jobboldali gondolatnak az elmúlt évszázadokban mindig is súlyos hátrányból kellett indulnia.
Lényegében azóta, hogy létezik modern média.

Ám az, amit az elmúlt napokban látunk, ettől minőségileg eltér. A Capitolium – minek is nevezzük ezt? – ostroma után nem az a félrenézős, sunyi cenzúra bontakozik ki, mint a 2010-es években, ami néha többet, néha kevesebbet hagyott, de azért bizonyos témakörökben megbízhatóan lecsapott – hanem a vérbő elnyomás. A techcégek most már teljes természetességgel jelentik be, hogy blokkolják a trumpista tartalmakat, hogy  ezzel komplett közösségeket lehetetlenítenek el, és a balos sajtótermékek is tárgyilagos hangnemben közlik, hogy bizony-bizony, így jár az, aki rossz fát tesz a tűzre.

hirdetés

Ezekben a napokban kezdődik meg az a hadművelet, amitől azt várják, hogy végül szamizdatokba szorulnak majd vissza a konzervatív közösség médiatermékei.

Ha a hivatalban lévő amerikai elnököt letilthatják, mert nekik úgy tetszik, akkor bármikor és bárkivel megtehetik. Vége annak az időszaknak, amikor lebegtetve beszéltek arról, hogy a multik és a mögöttük munkálkodó erők döntik/döntenék el a világ sorsát. Ez nyílt háború, amelyben a negyedik hatalmi ágat a közösségi oldalak jelentik, akik minden tekintetben úgy viselkednek, mint a média, kivéve amikor a szabályozásuk lehetőségeiről esik szó.
Ha sikerül Trumpot még január vége előtt elmozdítani, akkor totális győzelmet arat a baloldal Amerikában.

Kell még ennél is látványosabb példa arra, hogy miért lehetetlen a kiegyezés, a megbékélés és egyebek? Miről beszélünk, amikor az egyetlen kérdés csak az, hány árulót sikerül maguk mellé állítaniuk?

A baloldal mindenkit el akar pusztítani, meg akar semmisíteni, tönkre akar tenni, aki zavarja a köreit.

Mindezek mellett pedig csak a megszokott kettős mércét látjuk abban, hogy míg 2018-ban a Parlamentbe betörni szándékozó tüntetők az önkény ellen küzdöttek – hiszen így mutatta be a balos sajtó –, addig az ugyanezt valóban megtevő amerikaiak már terroristák, akiket le kell vadászni. Minden álláspontjukat kizárólag az határozza meg, hogy mi az üléspontjuk.
Trumpot és a trumpizmust ki kell iktatni, mert túl sok problémát okoz. Nem ezt szokta meg az amerikai baloldal, kissé el is kényelmesedtek – ennek köszönhettük 2016-ot –, de most egyszer és mindenkorra példát kell statuálniuk, hogy többet senki se merészeljen ennyire kiszólni a kórusból. És ha ehhez teljesen nyíltan kell eltaposni a szabadságot, hát az sem probléma. Megmagyarázzák!

Erről szól majd az előttünk álló pár év. Soha nem látott mocsokkal akarják majd bekenni a jobboldali vezetőket, mert mostanra tényleg elegük lett abból, hogy a választópolgárok nem mindig úgy döntenek, ahogyan azt a baloldal elhatározta. Nézzük csak meg, hogyan asszisztál ehhez a magyarországi heccsajtó, ami már arról delirál – átvéve a megfelelő anyagokat –, hogy a demokraták adott esetben a hadsereggel karöltve akadályoznák meg Trumpot egy esetleges atomháború  elindításában… Igaz, Trump emberemlékezet óta az első elnök, aki nem kezdett háborúba, aki tető alá hozta a legtöbb pozitívummal kecsegtető közel-keleti békét… de kit érdekelnek a tények?

Karaktergyilkosságra van szükség, és el kell lehetetleníteni minden médiumot, amely nem tartozik a lakájsajtóhoz.

Közép-Európa lesz a következő célpont, mindenfajta szempontból. Készüljünk.

Trombitás Kristóf

A szerző további írásait ide kattintva olvashatja

Kiemelt képünk forrása: MTI/EPA/Michael Reynolds