Görög ortodoxok bíróságon támadják a Hagia Sophia mecsetté alakítását

A panaszosok azzal érvelnek beadványukban, hogy az átalakításról szóló döntés a kulturális örökségvédelemre vonatkozó, 1972-es UNESCO-konvenció megsértését jelenti.

Az egyezmény értelmében ugyanis az államok felelősek az örökségvédelem körébe eső kulturális javak megőrzéséért és védelméért.

A Hagia Sophia, törökül Ayasofya 1935 óta múzeum volt, és Isztambul egyik legkiemelkedőbb turistalátványossága. Az épület 537-től a Bizánci Birodalom legfontosabb székesegyháza és az ortodox keresztény világ központja volt, de Konstantinápoly 1453-as elfoglalása után az Oszmán Birodalom mecsetté alakította át. A 20. században Musztafa Kemal Atatürk, a világi Törökország megteremtője múzeummá alakíttatta át. Egy konzervatív egyesület 2016-ban pert indított annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki semmisnek az 1934. november 24-i minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia múzeummá alakításáról rendelkezett.

A török legfelsőbb közigazgatási bíróság semmisnek minősítette július 10-én az akkori döntést, Recep Tayyip Erdogan török elnök pedig azonnal rendeletet adott ki erről, és közölte, hogy 86 év után az első muszlim imát július 24-én tartják a Hagia Sophiában. Erdogan ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy a volt bizánci bazilikát továbbra is az emberiség közös örökségének tekinti.

Több ország, élükön Görögországgal hevesen tiltakozott a világörökség részét képező Hagia Sophia mecsetté alakítása ellen.

(MTI)

Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com