Ferenc pápa: „Egy részletekben vívott harmadik világháborúban élünk”
Az egyházfő szerint nem hallgatjuk meg egymást, ezért a viták „állandó nézeteltéréssé és konfrontációvá” váltak. Néhány országban ráadásul a vezetők „gúnystratégiát” alkalmaznak és könyörtelenül kritizálnak, ezzel pedig a kétségbeesést terjesztik el, ami csak számukra jó, mert „ez az uralkodásuknak és a vezetői szerepük megszerzésének” a módja.
Levelében kritizálja a tribalizmust, a sokakat kitaszító és erőszakos „nacionalizmust, az idegengyűlöletet, a lenézést és a rossz bánásmódot azokkal szemben, akik valamilyen szempontból mások”, de bírálja a közösségi média vadhajtásait is. Egy részletekben vívott harmadik világháborúban élünk – írja Ferenc pápa –, amelynek az éhezés, az emberkereskedelem mellett az ember méltósága elleni tartós támadás a jellemzője. Szerinte „az emberi méltóság hiánya az országhatárokon” is érzékelhető, így utal a menekültekkel szembeni bánásmódra.
A cikk arra is kitér, hogy Ferenc pápa szerint a Covid-válság lehetőséget teremt a változtatásra, most volt és van idő elgondolkodni azon, hogyan működjünk másképp, hogyan számoljunk le azokkal a visszatérő hibáinkkal, amelyek egyenlőtlenséget és megosztottságot eredményeznek a világon.
„Minden hiperkapcsolatunk ellenére a megosztottságnak vagyunk a tanúi, amely megnehezíti a minket érintő problémák megoldását”
– írta. És nemcsak a vírus elleni védekezésben vagyunk megosztottak a pápa szerint, hanem minden másban is, amit tovább mélyít a politikai korrektség felszámolása is. A digitális világgal kapcsolatban az egyházfő azt írja, erőteljesebben be lehet avatkozni a demokratikus folyamatokba, és ehhez segítséget nyújt a közösségi oldalak egy része. Ezek jórészt csak azokat a véleményeket mutatják nekünk, amelyek hozzánk közel állnak, vagyis belehelyeznek minket egy buborékba, oly módon, hogy más véleményekkel ne is találkozhassunk. Így pedig
könnyebben terjedhetnek az álhírek, az álinformációk, amelyek előítéleteket erősítenek és gyűlöletet szítanak.
Ferenc pápa nemcsak a megosztottság okairól ír az enciklikában, hanem szinte mindenről, ami e világi. Ezért is mondják, hogy a Fratelli tutti nagyon is politikai enciklika. Az egyházi vezetőknek pedig azt üzeni: „Élesszék fel azt a spirituális energiát, amely hozzájárulhat a társadalom javításához!”, és akadályozzák meg a vallási meggyőződések torzulását, amely végül erőszakhoz vezet.
A 24.hu szerint a mostani enciklika azért is politikai jellegű, mert a vallási vezetők mellett konkrétan a politikusokhoz is szól. Ferenc szerint a „túlzást, a szélsőségességet és a polarizálódást”, valamint az agresszív nacionalizmust is eszközévé tette a politika, miközben a társadalom- és gazdaságpolitikának a hosszú távú tervezésen kéne alapulnia, nem pedig rövid távú, populista nyilatkozatokon. A politikának a rövid távú célok helyett közép és hosszú távra kellene terveznie.
Ferenc pápa arról is írt, hogyan lehetne a megosztottságot felszámolni vagy legalábbis csökkenteni. Felhívja a hívők közösségét, sőt minden „jóakaratú” embert a cselekvésre. Szerinte a megoldás egymás szeretetében és a másikra való odafigyelésben rejlik.
A pápa a megosztottság megoldására több konkrét példát is felhoz. Például
a vállalkozásoknak közvetlenül kellene segíteniük a szegénység felszámolását,
„főként változatos munkalehetőségek megteremtésével”. A privilegizált helyzetben születetteknek meg kell érteniük, hogy másoknak – a szegényeknek, fogyatékkal élőknek – „proaktívabb államra” van szükségük. Az országoknak pedig különböző lépéseket kell tenniük a menekültek hatékonyabb integrációjáért.
(Forrás: 24.hu; Kiemelt képünkön: Ferenc pápa misét celebrál az újonnan kinevezett metropolita érsekek palliumainak átadása alkalmából a vatikáni Szent Péter-bazilikában 2020. június 29-én. Fotó: MTI/EPA-ANSA/Angelo Carconi)
