Megrovást kapott a román belügyminisztérium a magyarok hátrányos megkülönböztetése miatt
A testület 5-2 arányban fogadta el a döntést, miszerint sérültek a magyar nemzetiségű állampolgárok nyelvi jogai azokon a településeken, ahol számarányuk meghaladja a 20 százalékot. A román törvények ugyanis ezeken a településeken biztosítanak a nemzeti kisebbségek számára anyanyelvhasználati jogokat az önkormányzatokban és az igazságszolgáltatásban.
Klaus Iohannis államelnök március 16-án hirdette ki a szükségállapotot a koronavírus-járvány miatt, amely két hónapot tartott. Ebben az időszakban a lakosság csak a saját vagy a munkáltatója felelősségére kiállított nyilatkozattal hagyhatta el otthonát és tartózkodhatott az utcán. Ezt a nyilatkozatot kizárólag román nyelven lehetett kitölteni. A testület megállapította, hogy
a kijárási nyilatkozat is az anyanyelvhasználati jogot szabályozó törvények hatálya alá esik.
Asztalos Csaba, a tanács elnöke a portálnak elmondta, hogy egyúttal azt is ajánlották a szaktárcának, hogy a jövőben hasonló helyzetben készítsenek kétnyelvű – román és magyar – formanyomtatványokat.
Asztalos azt is megállapította, hogy a román közigazgatási kódex meglehetősen hiányos és ellentmondásos a dekoncentrált intézmények (a minisztériumok és egyéb központi intézmények hatáskörébe tartozó helyi hivatalok) nemzeti kisebbségi anyanyelvhasználati kötelezettségeinek tekintetében.
MTI
(Kiemelt képünkön: Klaus Iohannis román államfő elhagyja az Európai Tanács épületét Brüsszelben 2020. július 20-án hajnalban, az Európai Unió csúcstalálkozójának negyedik napján. Az uniós költségvetésről és az ahhoz kapcsolódó gazdasági mentőcsomagról szóló egyeztetések délután folytatódnak.Fotó: MTI/EPA/Reuters pool/Johanna Geron)
