Megújul a kaposvári székesegyház
Soltész Miklós az építkezés helyszínén tartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta:
egyre inkább felértékelődik az egyházak értékteremtő, értékmegőrző, kultúrateremtő, kultúramegőrző, közösségteremtő és közösségmegőrző szerepe, mert „olyan világban élünk, amikor látható, hogyan próbálják mindezt lerombolni, hogyan próbálják a gyermekeink értékrendjét kitalált, a teremtett világtól távol eső ideológiákkal megváltoztatni”.
Kitért arra: az egyházak a kommunizmus és az azt követő húsz év alatt kénytelenek voltak elszenvedni, hogy épületeik romosak, lepusztultak, de 2010 óta a magyar kormány kiemelten fontos feladatának tekinti, hogy ezen változtasson.
Az elmúlt egy évtizedben sikerült felújítani a székesegyházak, a református templomok, zsidó felekezetek zsinagógáinak, imaházainak nagy részét – jelezte.
Rámutatott, hogy e fejlesztések sorába illeszkedik a kaposvári székesegyház rekonstrukciója is, amely nemcsak hitéleti és városképi, hanem foglalkoztatási szempontból is jelentős, hiszen számos embernek ad munkát.
Gelencsér Attila, Kaposvár és térsége fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a Nagyboldogasszony-székesegyház a somogyi megyeszékhely szimbóluma, ahol sok ezer gyermeket kereszteltek meg, sok ezren kötöttek házasságot. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a városban és környékén több templomot, egyházi fenntartású iskolát újítottak fel az elmúlt években, illetve terveznek felújítani a közeljövőben.
Mohay Gábor, a Kaposvári Egyházmegye főépítésze az 1886-ban neoromán stílusban épült székesegyház rekonstrukciójáról elmondta: a kivitelezés magában foglalja a tetőcserét, a homlokzat festését, az ablakok védőüvegezését.
Belül lecserélik a padlóburkolatot, modernizálják a fűtést, az elektromos hálózatot és a fénytechnikát, bővítik a szentélyt, felújítják az orgonát, a padokat és restaurálják a freskókat – tette hozzá.
(MTI)
Kiemelt képünk forrása: a Kaposvári Székesegyházi Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébánia Facebook oldala
