A hitélet gyakorlása élő szokás Magyarországon

Erdő Péter egy vélte, a hitélet gyakorlása Magyarországon élő szokásnak számít, ezért a járvány nem szoktatta le az embereket az imádságról, és a templomba való betérésről sem.

„A tavaszi első hullám idején a szükségintézkedések keretében nem hirdettünk meg istentiszteleteket, de egyes országok, például az olasz katolikus egyház gyakorlatával ellentétben templomainkat nem zártuk be.

A mostani szakaszban a civil élethez hasonlóan fenntartjuk a mindennapi munkavégzést, és nem maradnak el a misék sem, természetesen úgy, hogy a papok és a hívők is betartják az óvintézkedéseket, a maszkviseléstől a kézfertőtlenítésen át, a távolságtartásig” – mondta Erdő Péter.

Hozzátette, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenki tudatosan betartja az előírásokat.

A plébániák életében nincsen komoly fennakadás, a hittanórák, csoportos foglalkozások sem szűntek meg, legfeljebb nagyobb helységben, ritkább ültetéssel zajlanak, a résztvevők létszáma sem csökkent jelentősen.

A vasárnapi és más ünnepnapi miséken a padokban mindenhol ülnek, a közösségi találkozás nem szűnt meg – annyi a különbség, hogy maszkban énekelnek, imádkoznak egymástól távolabb.

„A közösségi mise jóval többet jelent, mint a televízión vagy interneten keresztül követett, a tényleges jelenlét számít igazi részvételnek”

– fejtette ki.

Erdő Péter elmondta, hogy a Vatikánból hazatérve teszteli magát, ahogyan indulás előtt is tette az egyházmegye munkatársaival együtt. Megjegyezte, hogy a római Pápai Magyar Intézetbe is vissza tudtak térni a hallgatók, akik zavartalanul végzik a pápai egyetemeket.

„A világban és a történelem folyamán már sok járvány volt, valamennyi nyomot mindegyik hagyott, de az emberiség azután mindig tovább ment, azt hiszem, most is ez lesz a helyzet”

– jelentette ki Erdő Péter. Hozzátette, az utóbbi hónapokban átéltük, mennyire igaz „az ember tervez, Isten végez” mondás.

A járvány miatt jövő szeptemberre halasztott magyarországi Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal  (NEK) kapcsolatban elmondta, hogy a nyár közepén a kongresszus jelképeként ismert missziós kereszt még be tudta járni a Felvidéket. Szeptemberben, a NEK eredetileg tervezett időpontjában, a résztvevők videó-üzeneteit tették fel közösségi felületekre.

A szervezőmunka nem állt le, jelenleg a  helyszínek ismételt lefoglalása, biztosítása folyik, a NEK központi rendezvényei jövőre is a Hungexpo területén és a Hősök terén lesznek, ahol a 1938-as  eucharisztikus kongresszus nyitó és zárómiséjét is bemutatták.

„Az egy év halasztás lehetőséget is adott, hogy sok minden, amivel késésben lettünk volna, most még pontosabb formát kaphasson”

– mondta Erdő bíboros. Kiemelte az évtizedek után megújított nagy magyar katolikus énekeskönyv megjelentetését, amelyben komoly szakértői munkával helyet kapnak a magyar gregorián énekek, a népzenei örökség kincsei és a modern egyházi dalok is. Nyomdai kiadás előtt áll az új misekönyv, amelyet szintén már a NEK-en használhatnak. A kongresszus miséit és más eseményeit kísérő énekek, zenedarabok ősbemutatójára is sor kerülhet még szeptember előtt, ha lehet közönség előtt, vagy interneten. A NEK legnépszerűbbnek szánt énekeinek, zenéinek a közösségi gyakorlása is kezdetét veheti a templomokban és iskolákban.

Említette, hogy NEK-re várt több mint négyezer első áldozó egy része jövőre halasztotta a szentség felvételét, és jövőre már csatlakoznak hozzájuk az új első áldozók is. Akik 2020-ban első áldoztak, azoknak is külön szektort tartanak fent a közös szertartáson.

A bíboros elmondta, a NEK-re történő regisztrációt tavasztól indítják újra, mivel a számítások szerint addigra várható a járványhelyzet lecsillapodása.

„Azt a lélektani, hangulati változást, ami ahhoz kell, hogy készen álljunk a kongresszus kapuinak megnyitására, tavaszra fogjuk elérni”

– jelentette ki. Megjegyezte, akkor sem biztos, hogy jövő szeptemberben a NEK világméretű lesz, „lehet hogy csak Európában tér vissza a bizalom, de a Szentszéknél arra számítanak, hogy szeptemberre a NEK nemzetközi esemény lehet”.

Ferenc pápa nyáron a vatikáni gazdasági bizottság tagjává nevezte ki Erdő Pétert, aki a számvevőszékéhez hasonlította az intézmény munkáját.

Erdő Péter a Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya kápolnában mutatott be misét, melyet II. János Pál pápa 1980. október 8-án szentelt fel. A bíboros felidézte, mekkora egyházi, kulturális és politikai háttérmunka előzte meg a Szent István alapította vatikáni magyar zarándokház örökségét átvevő kápolna megépítését.

„A magyaroknak saját szent helye van Rómában, azt bizonyítva, hogy az Örök Város a magyar katolikusok hazája is” – mondta Erdő Péter bíboros. 

Anekdotaként mondta el, hogy a kápolna egyik művésze Varga Imre „merész és modern” megoldással a lépcsőkre helyezte Szent István szobrát. Ezt a Szent Péter-bazilika művészeti zsűrije elfogadta, arra viszont nemet mondott, hogy Szűz Mária arcát fátyolként láncok takarják el, hiába hangoztatta Varga Imre a művészi szabadságot.

 

(MTI)

Kiemelt képünkön Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőt mond Kovács Gergely püspökké szentelésén Gyulafehérváron a Szent Mihály-székesegyházban 2020. február 22-én. MTI/Kiss Gábor