A magyar katolikus egyház október 8-án ünnepli országunk különleges kapcsolatát Szűz Máriával, a Magyarok Nagyasszonyával.
A Hartvik győri püspök által lejegyzettek szerint a halálos ágyán fekvő Szent István a következő szavakkal ajánlotta az Istenszülő oltalmába Magyarországot:
„Mennyek királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom”.
A Szentszék Vaszary Kolos bíboros kérésére elismerte a Mária-tiszteletnek e nemzeti jellegét, formáját – XII. Leó pápa pedig 1896-ban külön ünnepet is engedélyezett október második vasárnapjára. Szent X. Piusz később az ünnepet október 8-ára helyezte át.
hirdetésSzent II. János Pál pápa 1980-ban, ezen a napon szentelte fel a Szent Péter-bazilika altemplomában az új magyar kápolnát a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Az épület elődei – a kápolna és a zarándokház, melyeket még II. Szilveszter pápa adományozott a magyaroknak – a 18. század végén, a bazilika bővítési munkálatai miatt elbontásra kerültek. 1977-ben Lékai László bíboros, prímás, esztergomi érsek kérésére azonban VI. Pál helyet adományozott a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére kialakítandó kápolna számára. A szentély végül a magyarok adományaiból épülhetett fel.
MTI/Vasárnap.hu
Kiemelt képünk forrása: Vasárnap.hu/Palkó Dániel
