Trianon-tárlat nyílt a Pesti Vigadóban

„Valahol aláírtak valamit, valahol megalkudtak valamit, valahol leosztottak valamit; valahol egy nyitott ajtót becsaptak, hogy legyen az zárva örökre. Ahová a magunk erejével, ezer esztendő munkájával kapaszkodtunk, és minden lépcsőfokot a magunk izmaival és eszével vágtunk a magunk vérével öntözött irdatlan sziklába: onnan dobtak le minket. Tudjuk miért” – idézte Kós Károly építész, író, grafikus gondolatait Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a tárlat csütörtöki megnyitóján. Hozzátette:

ez a miért, a 100 éve aláírt békediktátum miértje a két világháború közötti magyar kulturális élet majdnem minden alkotóját mélyen megrázta és foglalkoztatta, és a mai napig foglalkoztatja a kortárs alkotókat.

Hirdetés

Az erről való közös gondolkodásban fogant az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozata szervezésében megvalósult tárlat, amelynek célja, hogy több mint 50 művész mintegy 80 műtárgyának kiállításával kortárs képző- és iparművészeti kontextusban értelmezze a trianoni békeszerződés 100. évfordulóját.

Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, a tárlat fővédnöke levelét Dóka Andrea színművész olvasta fel. – A jelentős írók, költők, gondolkodók, tudósok, politikusok és nem utolsósorban a képző- és iparművészek közül senkit sem hagyott érintetlenül nemzeti traumánk – hangsúlyozta a fővédnök. Kiemelte:

ez a tárlat nemcsak gyönyörködtet, hanem elsősorban gondolkodásra késztet.

Választ kell keresnünk arra a kérdésre, hogy mit jelent Trianon a ma élő magyaroknak és személy szerint magunknak. Erre a kérdésre nem lehet csupán racionálisan, érzelmek és lélek nélkül válaszolni, de a műalkotás a lélek tápláléka, amelyre manapság nagy szükségünk van.
Takaró Mihály irodalomtörténész elmondta, hogy a kiállítás címét Juhász Gyula Trianon című versének örökérvényű sora adja. Hozzátette, hogy

az 57 rangos magyar művész tárlata önmagán messze túlmutat, ugyanis kiállás is egyben.

Felhívta a figyelmet többek között a 45 textilművész alkotta Kárpit határok nélkül című alkotásra, Stefanovits Péter térkompozíciójára, Fekete György művére és Kecskés Ágnes „megrendítő szőtt metaforájára”. Kiemelte a tárlat sokszínűségét, mint mondta, a kiállítást plakátok, drapériák, fotók, vásznak, szobrok, kisplasztikák gazdagsága jellemzi.

A 2021. január 31-ig látható kiállítás kurátora Kókay Krisztina grafikus- és textilművész, a társszervező a Trianon Kutató Intézet. A kiállításhoz kísérőprogramok kapcsolódnak a következő hónapokban, így egyebek mellett író-olvasó találkozó, tárlatvezetések és könyvbemutató.

MTI

(Kiemelt képünk forrása: Flickr.com)