Sokadszorra is bebizonyosodott a fővárosi vezetés alkalmatlansága
A biciklizés nagy híveként ismert főpolgármester ugyanis épp a koronavírus-járvány első hullámának idején vette a fejébe, hogy a Nagykörút jelentős részén az egyik forgalmi sáv helyett kerékpársávokat fest fel.
Az ötlet végül azzal a hatással járt, hogy az autósforgalom jelentős csökkenése ellenére is hatalmas dugók alakultak ki az érintett szakaszokon, folyamatosan kipufogógázokkal pöfögve tele a Karácsony által elképzelt zöld folyosót.
A főpolgármester és stábja ugyanakkor hajthatatlannak tűnt, mondván, a helyzetet majd megszokják az autósok, elkerülik a Nagykörutat, és helyreáll a béke. Aztán beköszöntött az iskolakezdés, és ahogyan arra sok szakértő felhívta a figyelmet – illetve ahogyan azt minden józan emberi számítás diktálja – a dugók nemhogy enyhültek volna, hanem sokkal-sokkal nagyobbak lettek. A felháborodás pedig akkorára hízott, hogy a városházán is belátták, valamit tenni kell.
A forradalmi ötlet azonban nem a – szakértők szerint is – eleve elhibázott sávok felszámolása lett, hanem egy olyan megoldás, amely most már nemcsak az autósok, hanem a gyalogosok és az esetleg arra tévedő biciklisek életét is megnehezíti.
A Rákóczi úttól ugyanis – visszaadva az autóknak a 2×2 sávot – helyenként a járdára terelik a bicikliutat, helyenként pedig vissza az autósok közé. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület szakértői szerint egyes helyeken kifejezetten életveszélyes szituációk is kialakulhatnak mind a gyalogosok és a biciklisek, mind az autósok és a kerékpárosok között.
Karácsony és stábja „megoldásából” tehát jól látszik, hogy mi történik akkor, ha egy vezető az általa erőltetett ideológiát a gyakorlati szempontok fölé helyezi.
A budapesti városháza új vezetésének bukdácsolása tehát folytatódik. A Pesti Úti Idősotthon és a Lánchíd ügye után itt az újabb félresikerült lépés. Mondhatnám, hogy várjuk a következőt, de nem. Mert a baloldal vezetőképzője a budapestiek és az egész ország kárára zajlik.
