Szakítás, válás, megcsalás – tényleg ez lenne a normális?

Normális esetben szívesen olvasok, így hát rendszeresen megállok az újságosnál. Nem különösebben szoktam szétnézni, elég tudatosan választok; pontosan tudom, mi érdekel, úgyhogy a tekintetem csak bizonyos témákat keres a polcokon. Most viszont változtattam ezen a szokásomon, és kicsit jobban körbenéztem. Mégpedig azért, mert bár egyre különbözőbb, valahol mégis nagyon hasonló nehézségekkel keresnek meg a családok – én pedig kíváncsi lettem, vajon a nyomtatott médiumok mit írnak a párkapcsolatokkal, a családi élettel összefüggésben. Hasonló – vagy épp hogy nagyon is különböző jellegű problémákról fogok olvasni?

Nos, a celebekkel foglalkozó (bulvár)lapokban gyakorlatilag nem találtam olyan címoldalt, ahol ne a szakítás, válás vagy valami tragédia lett volna az üzenet. Pedig korábban mintha hallottam volna hosszú és boldog párkapcsolatban – vagy házasságban – élő hírességekről is, de valahogy a mostani szemlém során nem futottam bele ilyen anyagokba…

Persze vannak olyan lapok (és egyéb médiatermékek), amelyekben a kiegyensúlyozott párkapcsolat nagyszerűségéről esik szó; de mi van azokkal, akik ezekkel nem találkoznak, és így újra és újra csak arról kapnak hírt, hogy elvált… hogy szakítottak… elmúlt a szerelem, stb? Aki csak ilyen megközelítésekkel találkozik, annak számára egyenesen érthetetlen, hogy miért is lenne jó az elköteleződés – hiszen úgyis vége lesz. Aki ilyen híreken „nevelkedik”, annak esze ágában sem lesz hosszú távú párkapcsolatban gondolkodni, pláne megházasodni.

Valahogy így vagyunk azokkal a szokásokkal is, amelyek között felnőttünk; mindig az a természetes számunkra, amit a családunkban gyerekkorunktól fogva megtapasztaltunk. Ha például valaki másképpen ünnepli a karácsonyt, mint mi, az nagyon furcsa és érthetetlen nekünk. Ugyanígy van ez a párkapcsolatok és a házasság esetében is: ha a fiatalok csak elvált embereket látnak maguk körül, illetve a médiában is csak válásokról meg szakításokról olvasnak, akkor egy idő után – mélyen, tudat alatt – ez válik számukra a természetes állapottá.

Nagyon ellentmondásosnak tűnik a bulvárlapok nyitóüzenete. Szomorú dologként tálalják ugyan a válást, elvégre senki sem erre készül a házasságkötéskor – ugyanakkor mintha ott lenne a mögöttes üzenet is:

„Ne aggódj, kedves olvasó, ne dolgozz a párkapcsolatodon, hiszen teljesen rendben van, ha elváltok – sőt, nincs is más út, mindenki ezt csinálja!”

Értem én, hogy a lapokat el kell adni, és ezért szükség van olyan címekre, amikre felfigyel az olvasó – viszont a negatív kommunikáció hosszú távon a társadalom szempontjából nagyon nem kifizetődő. Ezt a kapcsolatainkban is láthatjuk: a tartósan jelen lévő negatív üzenetek eltávolítanak a másiktól, sőt, akár meg is betegíthetnek.

Eszembe jut, amit a családterapeuta tanárom viccesen emlegetett a képzésen: „Bármit tehetünk, csak aztán ne játsszuk el, hogy meglepődünk a következményein!” Megtehetjük, hogy leginkább a párkapcsolatok széteséséről számolunk be, de ne lepődjünk meg azon, ha a fiatalok számára az összetartozás már nem lesz érték, követendő példa.

Segítői tapasztalatom szerint azok a párok, akik hajlandók időt és energiát fektetni a kapcsolatukba, jól működnek, a felek tagjaik biztonságban érzik magukat, elégedettek önmagukkal, egymással – és az életükkel.

Dobrai Zoltán
mentálhigiénés lelkigondozó, mediátor, családterapeuta-jelölt

Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com