Felújították Erdély egyik legnagyobb Árpád-kori román stílusú bazilikáját
A templom a középkori Ákos nemzetség családi monostoraként épült a 12. században, és máig megőrizte eredeti alakját. A templomot a 16. század második felétől a reformátusok használják.
A templom felújítására az Európai Uniótól nyert támogatást a református egyház és Szatmár megye önkormányzata 2017-ben. A felújítás 2,3 millió lejes (165 millió forint) összköltségének csupán két százalékát kellett saját forrásokból biztosítani. A pályázati forrásból nem finanszírozható munkálatok költségeit a magyar kormány fedezte egy 15 millió forintos támogatással.
Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára az egész magyar művelődéstörténet kiválóságának nevezte az ákosi templomot. Úgy vélte száz éve minden magyar határon túlivá vált. A határok ugyanis szétszabdalták az országot és a nemzetet, a határon túliság pedig identitásképező tényező lett. Az államtitkár szerint a magyar oktatási és kulturális intézményrendszer és a történelmi magyar egyházak intézményrendszere mellett a politikai intézményrendszerre is szükség van.
Arra kérte a jelenlevőket, hogy tegyenek a magyar politikai rendszer megerősödéséért, vegyenek részt a szeptember 27-i választásokon, és támogassák a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeit.
Pataki Csaba, Szatmár megye önkormányzatának RMDSZ-es elnöke a megye legrégebbi épületeként említette a templomot. „Egy dolog nem változott benne: 800 éve magyarul dicsérik a falai között az Istent”. Azt tartotta fontosnak, hogy a jövőben is legyen olyan közösség, amelyik keresztyén magyar értékeket képvisel templomon belül és kívül.
A hálaadó istentiszteleten Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke prédikált. Kijelentette: azért épült és maradt meg a templom, és azért újult most meg, mert a nép Isten trónjára tekintett.
Dobai Zoltán lelkész kijelentette: a templomot évtizedekre, talán évszázadokra sikerült megmenteni az utókor számára.
A csaknem kétezer lakosú Ákoson a lakosok 43 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson, a magyarok túlnyomó többsége református vallású.
(MTI)
