Rétvári: A barna, a vörös és a szivárványos ideológia is a családok felszámolására törekszik
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, miniszter-helyettese megnyitó beszédében emlékeztetett arra, hogy az augusztus 23-ai emléknap egy tíz évvel ezelőtti magyar-lengyel-litván kezdeményezés eredménye. 1939-ben ezen napon köttetett meg az a Molotov-Ribbentrop paktum, melynek értelmében a két ellentétes – a náci és a kommunista – diktatúra megegyezett, hogy felosztják egymást között Lengyelországot, valamint Közép-Kelet Európa országait saját érdekszféráikká teszik.
Rétvári Bence hangsúlyozta: a két diktatúra abban szintén egyetértett, hogy a családokat ellenségnek kell tekinteni, és helyükre a diktatúrák szélsőséges eszméjét kívánta ültetni. A legkülönfélébb módszerekkel igyekeztek szétzúzni a hagyományos polgári családokat – a náci Németországban például arra ösztönözték a gyerekeket, hogy jelentsék fel szüleiket, amennyiben az állam által diktált eszmékkel ellentétes nézeteket vallanak. De a kommunista munkaversenyek, a munkaszervezés, valamint a nők munkába állítása mind-mind egy családellenes ország létrehozása érdekében történt.
Létrejöttek a hetes napközik, melyek eredményeképpen a szülőknek lehetőségük lett több műszakban is dolgozni…
A szocializmus évtizedeiben voltak olyan témák, melyeket a családok nem beszélhettek meg, nem említhettek gyermekeik előtt, mert félő volt, hogy azok esetleg kibeszélik az iskolában, melynek komoly következményei lehetnek.
A náci barna, a szovjet vörös, illetve a mai szivárványos ideológia is úgy tartja, hogy a családokat fel kell számolni, mert szükségtelenek – emelte ki Rétvári Bence.
A társadalmi rend azonban – hangsúlyozta – a családból nő ki, hiszen a családban is rend van, megvan mindenkinek a saját feladatköre. Nem mindig ugyanannak a személynek az akarata valósul meg, állandóan együtt kell működni másokkal, tisztelettel kell lenni mások irányába. A polgári értékeket a családban lehet megélni és megtanulni.
Rétvári Bence kiemelte: a család azért került a diktatúrák célkeresztjébe, mert tönkretételükkel könnyebb az embereket a szélsőséges ideológiák áldozatává tenni. A parlamenti államtitkár szerint tanulni kell a régi korokból, mert ahogy korábban a személyeket számokká, puszta mennyiséggé – úgy ma fogyasztókká akarják degradálni.
A család értékválasztás is, társadalmilag fontos és támogatott célkitűzés – hangsúlyozta –, ezért alakított ki a kormány rugalmas, széles körű családtámogatási rendszert. A ma meglévő 33 családtámogatási elemből 20-at 2010 után vezetett be a kormányzat. Sokféle élethelyzet és család van – erre tekintettel kívánnak segítséget nyújtani.
A legutóbbi költségvetésben 2309 milliárd forintot biztosítottak a családok támogatására; ez az összeg a a 2010-es kormányváltást megelőző legutolsó elfogadott büdzsében mindösszesen 960 milliárd volt.
A cél, hogy Magyarország tízmillió ember otthona legyen.
A javuló demográfiai adatokra, a növekvő gyermekszámra utalva az államtitkár úgy fogalmazott: Magyarországon generációk óta nem zajlott olyan mérvű fiatalodás, mint a mögöttünk álló hét hónapban.
Fűrész Tünde, a Kopp Mária intézet elnöke szerint a diktatúráknak máig tartó hatásaik vannak, ugyanakkor jó hírként említette, hogy a család erejevédelmet nyújt a legsötétebb korszakokban is. Közölte, a Ratkó-korszak, majd az azt követő abortuszliberalizáció negatív hatásai még ma is érzékelhetők a népesedési helyzet alakulásában.
Szerinte ma Magyarországon nincs egyetlen olyan család sem, amelynek ne lenne legalább egy olyan tagja, aki ne szenvedett volna a fasizmus vagy a kommunizmus bűneitől, így például kitelepítéstől, állásvesztéstől, vagy éppen a továbbtanulástól való megfosztástól.
A konferenciát az európai totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett programsorozat részeként a Szabadságvédő Alapítvány rendezte meg.
