Több mint 12 ezer településnév olvasható a csütörtökön Budapesten átadott Összetartozás emlékhelyén. Az ünnepélyes megnyitón Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet.
Az Összetartozás emlékhelye az Országgyűlés sajtóirodájának a parlament honlapjára feltett, Wachsler Tamás építészmérnök, a Steindl Imre-program vezetője által jegyzett közleménye szerint a trianoni békediktátum 100. évfordulójára készült el az Országházzal szemben, az Alkotmány utca torkolatában.
A kortárs építészeti és tájépítészeti eszközökkel kialakított emlékmű egy száz méter hosszú, a Kossuth tér felől lejtő, négy méter széles sétány, amelynek két oldalfalára a történelmi Magyar Királyság 1913. évi összeírás szerinti 12 485 településnevét vésték.
“A településnevek ezreivel való szembesülés az erre érzékeny közönség számára átélhetővé teszi Magyarország egykor volt nagyságát” – fogalmaztak.
Minden név egy-egy különálló gránittéglán jelenik meg, a három különböző téglaméret a település – az 1913-as, Trianon előtti utolsó statisztikai összeírás szerinti – lélekszámát tükrözi.
A településméret efféle megjelenítésén túl semmilyen egyéb különbségtétel nem történik: határon inneni és túli, magyar többségű vagy magyar lakosság nélküli települések egyformán, összekeverve, véletlenszerű elrendezésben lelhetők fel.
hirdetésAki egy konkrét települést szeretne megtalálni, azt az online településnév-kereső segíti.
A sétány a Honvéd utca kereszteződésénél eléri az ötméteres mélységet. Ott van az “emlékhely szíve”, egy körüljárható, hatalmas, hét szegmensből álló, meghasadt gránittömb, közepén égő öröklánggal, amely a szegmensek közötti réseken keresztül látható.
Azt írták: a talajszint alatti kialakítás elsődleges oka ugyan – Steindl Imre útmutatását követve – az Országházra való rálátás zavartalanságának biztosítása volt, de a sétány “zsákutcás” kialakítása “tudatosan hívja meg a temetés-feltámadás gondolatot”.
Az öröklángot körülölelő gránittömb hasadékai is szimbolikus üzenetet hordoznak, a hét szegmens bevallottan a szomszédos államokat – utódállamokat – a középső, a lángot hordozó tömb pedig a “megmaradt” Magyarországot szimbolizálja.
A Steindl Imre-programban megvalósult projekt egy 2018-as kormányhatározattal indult, amely rendelkezett az Alkotmány utca Kossuth Lajos térbe torkolló szakaszának felszíni rendezéséről és a történelmi Magyarország 1913. évi összeírás szerinti helységneveinek feltüntetését magában foglaló emlékhely létesítéséről – áll a közleményben.
Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását.
(MTI)
Kiemelt képünk forrása az MTI/Mónus Márton.
