Az elmúlt három évtized volt a leginkább árvizes időszak Európa történetében

A Günter Blöschl bécsi árvízkutató által vezetett csoport a Nature című folyóiratban mutatta be tanulmányát, amelyből az is kiderül, hogy a mostani árvizek különböznek a korábbi időszakok áradásaitól, ezt a klímaváltozással magyarázzák a kutatók.

Az árvizek okozta károkat világszerte évente több mint százmilliárd dollárra becsülik és a tendencia egyre növekszik. A kutatók arra kerestek választ, hogy mennyire szokatlanok az elmúlt évek árvizei történelmi távlatokat tekintve.

A kutatók tízezer olyan történelmi dokumentumot tanulmányoztak, amelyek európai áradásokról adnak hírt 1500 és 2016 között. Ezekből létrehoztak egy adatbázist, amely 103 folyó 9576 árvizét tartalmazza.

Elemzéseik alapján kilenc árvizes periódust azonosítottak Európa különböző térségeiben: 1500 és 1520 között, valamint 1560 és 1580 Nyugat-és Közép-Európát; 1590 és 1640 között az Ibériai-félszigetet és Dél-Franciaországot; 1630 és 1660 között Nyugat- és Közép-Európát, valamint Észak-Olaszországot; 1750 és 1800 között Európa nagy részét; 1840 és 1880 között Nyugat- és Dél-Európát; 1860 és 1900 között Kelet- és Közép-Európát; 1910 és 1940 között Skandináviát, majd 1990 és 2016 között Nyugat-és Közép-Európát sújtották leginkább árvizek.

Ezen időszakok közül az 1750 és 1800 közötti időszakban voltak a legnagyobb árvizek különösen Nyugat-, Közép- és Dél-Európában.

Napjaink árvizei markánsan különböznek az elmúlt évszázadokban tapasztalt áradásoktól – derítették ki a kutatók az akkori levegőhőmérsékletek rekonstrukciója alapján. A történelmi árvizes időszakokban ugyanis hűvösebb volt, mint a köztük lévő években. Az 1990 és 2016 közötti árvizes időszakban viszont az átlaghőmérséklet 1,4 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a korábbi időszakban.

A tanulmány először mutatta meg, hogy az elmúlt évszázadokban az árvizek hűvösebb feltételek között szaporodtak meg, ma azonban ennek ellenkezőjéről van szó. A hidrológiai feltételek most teljesen mások mint a múltban

– mondta Günter Blöschl, a Bécsi Műszaki Egyetem Vízépítési és Hidrológiai Intézetének kutatója.

A korábbi közép-európai árvizek 41 százaléka nyáron történt, manapság 55 százalékuk van nyáron. Ez összefügg a csapadék, a párologtatás és a hóolvadás megváltozásával. Fontos ismérvnek nevezték az ember szerepét a klímaváltozásban, az erdőirtást és a folyók menti építkezéseket.

(MTI)

Kiemelt képünkön elárasztott utca látható a Nagyenyedhez tartozó Felenyed Dorului utcájában 2020. június 23-án. MTI/Kiss Gábor