Összehangoltan keresik az oltóanyagot, de bizonytalan, mikorra lesz eredmény
Ledia Lazeri közölte: százötven különböző kísérlet fut párhuzamosan, azonban húsznál kevesebb esetben jutottak el addig a fázisig, ahol már embereken próbálják ki az új szert.
Kiemelte, hogy a vakcinagyártás lassú, körülményes folyamat, amelynek során bizonyos várakozási időket nem lehet megspórolni. Megjegyezte, hogy általában több mint két év egy oltóanyag kifejlesztése, jelenleg ennél vannak ború- és derűlátóbb várakozások is.
Az irodavezető hangsúlyozta, hogy
a WHO igyekszik előmozdítani a szolidaritást: azt akarja elérni, hogy ha lesz vakcina, akkor azt a kedvezőtlenebb anyagi helyzetű országok is elérjék.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy a világszervezet csupán ajánlásokat tud adni.
A WHO költségvetése 4,6 milliárd dollár (mintegy 1440 milliárd forint) évente – közölte Ledia Lazeri, hozzátéve: ennek egy részét vészhelyzeti programra különítették el, ebből fedezik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos kiadásaikat.
Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok kilépése a világszervezetből miként érinti majd a pénzügyeket, úgy felelt: ezt még elemzik, de Németország és Franciaország már jelezte, hogy fontosnak tartja a WHO működését, és a szervezet megpróbál fokozott szerepet vállalni a megváltozott helyzetben.
A korlátozások enyhítése esetén mindig fennáll a veszélye annak, hogy felerősödik a járvány, ez néhol már meg is történt – emelte ki az irodavezető. A WHO azt tudja tenni, hogy felhívja a figyelmet a higiénés szabályok követésére és a távolságtartásra – fűzte hozzá.
Az első járványhullám tanulságának Ledia Lazeri azt nevezte, hogy óvatosan kell újranyitni az országokat, valamint nagyon kell figyelni az idős emberekre és az egészségügyben dolgozókra, mert a koronavírus a leginkább őket veszélyezteti.
Úgy vélekedett, hogy
Magyarország elég hamar meg tudta akadályozni a vírus terjedését, a kórházak soha nem teltek meg. Ennek oka, hogy a kormány tanult a járványon már korábban átesett államok tapasztalatából.
Azt mondta, nincs olyan recept, amelyet minden országra alkalmazni lehetne. Sok függ a földrajzi adottságoktól: bizonyos államoknak tengerpartjuk van, míg némelyeket minden oldalról más országok vesznek körül – hozott egy példát, megjegyezve, hogy még régiók között is jelentős különbségek tapasztalhatók.
Az irodavezető fontosnak nevezte, hogy járvány idején is folyamatosak legyenek az egészségügyi szolgáltatások, a krónikus betegek ilyenkor is kapjanak ellátást.
Megjegyezte:
folyamatos vita tárgya, hogy elkezdődött-e már a második hullám, vagy még mindig az első tart, és erősödött fel bizonyos országokban. Az mindenesetre várható, hogy ősszel egyszerre lesz jelen az influenza- és a koronavírus-járvány. A kettő összevont hatását nem ismerjük, ilyet még nem élt át az emberiség.
Ledia Lazeri közölte: míg korábban azt gondolták, hogy a koronavírus csupán cseppfertőzéssel terjed, legújabb kutatások szerint megmaradhat különböző felületeken, akár a levegőben is.
(MTI)
Kiemelt képünkön Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet Magyarországi Irodájának vezetője sajtótájékoztatót tart a Regionális miniszteri onkológiai együttműködési és partnerségi konferencián Budapesten, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2019. június 12-én. MTI/Koszticsák Szilárd
