Receptre írva – Szakácskönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház

Semmelweis-nap alkalmából különös bemutatót tartottak a Bethesda Gyermekkórházban. A minden évben megrendezésre kerülő ünnep az egészségügyben idén egyfajta lezárása is lett a járványidőszaknak, ami után nem mehetünk úgy tovább, mintha mi sem történt volna. A kórház ezért különös könyv megjelentetésére szánt el magát: recepteken, ételeken keresztül mutatja be az elmúlt időszak hőseit, az egészségügyben dolgozókat. Receptre írva – így főzünk a Bethesda Gyermekkórházban címmel szakácskönyvet adtak ki, közelebb hozva egy gyógyító intézmény hétköznapjait az olvasóhoz.

Ahogy Dr. Velkey György, a kórház főigazgatója fogalmazott: „Naponta, hosszú órákon át együtt dolgozva a gyerekek gyógyulásáért, majd leroskadva a nővérpultnál vagy az orvosi szobában, sok más mellett ezek a kérdések is vissza-visszatérnek: Mit ettél? Mit főztél? És a válaszokból élmények törnek fel sokszor messzi otthonokról, eseményekről, kultúrákról. A mesélő munkatárs leírásai és emlékei idővel közösekké, a közösségünk élményeivé válnak, hiszen az elmesélt ételek előkerülnek az ügyeleti vacsorákon vagy a közös ünnepi asztalainknál. És az ízek, hangulatok kikövetelik a megörökítést – eleinte egy-egy papírfecnin, és íme, most már egy ilyen szép, képekkel illusztrált könyvben is!

Hát így született ez a könyv. Közös beszélgetésekből, sokféle kultúrába gyökerezett munkatársaink saját, de közössé vált élményeiből. A dolgozószobáink, adventi asztalaink, közös kirándulásaink és sütős-főzős vacsoráink együtt megélt örömeiből. Az összetartozásunkból”.

Tamásné Bese Nóra, a kórház kommunikációs vezetője, a könyv szerkesztője elmesélte, hogyan és miként jött az ötlet, hogy egy gyermekkórház szakácskönyvet adjon ki. „A karantén 40. napján elkezdett feszélyezni az a feszült várakozás, állandó készenlét, szervezkedés, ami a gyermekkórházunk – és az egész társadalom – életét átalakította. El akartam felejteni, túllenni rajta. Ugyanezt láttam a munkatársaimon, a Bethesda gyógyító közösségén. És akkor kipattant a fejemből, hogy állítsunk közösen emléket ennek a furcsa, egybekovácsoló, mégis távolságtartó karanténnak. Hogyan is? Meséljünk a mindennapok ételeiről, az életről, amely az ételeket ihleti. Meséljünk arról, milyen sokszínűek is vagyunk, milyen sokféle módon sütünk-főzünk, és miben változott meg az életünk a járványhelyzet alatt.”

A főigazgató gyógyteái, az égéssebész főorvosnő sztrapacskája, a főnővér tábori lecsója, a gyógytornász túrós nudlija, a gasztroenterológus bablevese vagy a kórházhigiénikus almáspitéje nemcsak elkészíthető ételek, hanem reményt keltő történetek arról, hogy az egészségünk, gyermekeink egészsége olyan gyógyító emberekre van bízva, akik minden körülmények között helytállnak.

Korzenszky Richárd OSB nyugalmazott tihanyi perjel így ajánlja a könyvet az olvasónak: „Amikor egy gyógyító közösség olyan könyvet ad az olvasók kezébe, amelyben ételekről van szó, nagyszerű tanúságot tesz arról, hogy közünk van egymáshoz. Jelképesen vendégségbe hívja az olvasót: legyünk együtt, ízleljük közösen a sokféle ételt, amely táplál, erősít. Vállaljuk egymást. Megosztjuk egymással azt a csekélységet, amink van. (…) Adja Isten, hogy ennek a gyógyító közösségnek, a Bethesda kórháznak jelképes, sokszínű terített asztala mindenkinek egészségére váljék!”

A könyv megvásárolható a Bethesda Gyermekkórház támogatására: ITT.

Forrás: Bethesda Gyermekkórház