PM-államtitkár: a gazdaság-, a család- és a munkahelyvédelem filozófiája tükröződik a jövő évi költségvetésben
A koronavírus-járvány megjelenésekor jelentős kiadások merültek fel, de a költségvetés stabilitása miatt nem volt anyagi akadálya a védekezésnek – hangoztatta az államtitkár a pénteki számban megjelent interjúban.
„Az első lépés az volt, hogy az Országvédelmi Alap néven ismert előirányzatban levő 378 milliárd forintot – amely egyébként eredetileg makrogazdasági tartalékot képezett az idei büdzsében – azonnal a védekezés szolgálatába állítottuk. Második lépésként, amikor látszott, hogy elhúzódó és világméretű járványról van szó, a kormány létrehozta a Járvány Elleni Védekezési Alapot, (…) ebből május végéig 608,5 milliárd forintot tettek ki az egészségvédelmi kiadások, ezt az összeget költötte konkrétan a magyar állam eszközbeszerzésre, kórházépítésre vagy fertőtlenítőszerek vásárlására” – mondta. Ebből az alapból fizeti a kormány a bérjellegű kiadásokat is, amelyek összességében 761 milliárd forintra rúgtak.
Létrehozták a Gazdaságvédelmi Alapot is, amely az Országgyűlés döntése értelmében az év végéig fennmarad, a harmadik alap pedig az Európai Unió költségvetéséből esetlegesen érkező új forrásokat tartalmazza, bár egyelőre üres.
Banai Péter Benő azt is elmondta: a kormány gazdaságvédelmi intézkedései az éves bruttó hazai össztermék tizennyolc-húsz százalékát teszik ki, azaz hozzávetőlegesen 9300 milliárd forintot mozgatnak meg. A Gazdaságvédelmi Alapba integrálták a foglalkoztatási alap 423,1 milliárd forintját, illetve a tárcáktól átcsoportosítottak 922,6 milliárd forintot, és így összességében mintegy 1346 milliárd forintos alap jött létre, amely a munkahelyvédelmet, a vállalkozások támogatását és a gazdaság élénkítését szolgálja.
Az államtitkár kijelentette azt is: „bár az elmúlt években következetes és fegyelmezett gazdálkodás jellemezte a kormányt, válsághelyzetben az az ország érdeke, hogy ezen enyhítsünk. Ez történik idén is, így az eddigieknél magasabb, érdemben a bruttó hazai össztermék (GDP) három százaléka feletti költségvetési hiánnyal számolunk.” Hozzátette: „Ha újabb kifizetések szükségesek a munkahelyek megtartásához vagy új beruházások indításához, akkor ezeket teljesítjük azon az áron is, hogy a hiány növekszik”.
Banai Péter Benő hangoztatta: „Abban bízunk, hogy az idei visszaesés után jövőre gazdasági növekedés lesz, és vissza tudunk térni a három százalék alatti hiányszintre, és az említettek szerint csökken az államadósság szintje is. (…) Jövőre 4,8 százalékos gazdasági növekedéssel tervezünk, és ha a bevételek növekednek, ez esélyt ad a kiadások növelésére is. Hangsúlyozom ugyanakkor, hogy 2010 óta két fő érték határozza meg a költségvetést, ez a munka és a család. Ez az értékrend nem változik a járvány okozta gazdasági visszaesés miatt idén sem, és 2021-ben sem, sőt a munka jelentősége külön hangsúlyt kap. Valamennyi lényeges területen növeljük 2021-ben a kiadásokat. Csak hogy néhány számot említsek: a munkahelyek megőrzésére, a vállalkozások támogatására a Gazdaságvédelmi Alap 2600 milliárd forintot, az Egészségbiztosítási és Járvány Elleni Védekezési Alap mintegy háromezer milliárd forintot biztosít. Családtámogatásra több mint 2300 milliárd forint áll rendelkezésre, ez két és félszerese a 2010-es értéknek, és az arány Európában az egyik legmagasabb. Nyugellátásra 3907 milliárd forint jut, ki tudjuk fizetni a tizenharmadik havi nyugdíj első ütemét és a nyugdíjprémiumot, az oktatási kiadások elérik a 2229 milliárd forintot. Ezen felül 2020-hoz képest több jut kultúrára, rendvédelemre, és a honvédelmi kiadások harminc százalékkal emelkednek.”
(MTI)
Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára felszólal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. június 11-én. MTI/Soós Lajos
