A Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) elnöke írásában kiemelte: „A 2010 előtti politikai elit a gyermekes családokra úgy tekintett, mint akik csak kiadási tételt jelentenek.” Ezért is nem meglepő – fogalmaz –, hogy az akkori országvezetés döntései leginkább a gyermekes családokat sújtották, ráadásul ezt a családtámogatások megvonásával is súlyosbították. Abban a légkörben sokan nem mertek gyermeket vállalni, és ez nagyban befolyásolta a népesedés alakulását is – írja Fűrész Tünde.

Ebben hozott fordulatot a 2010-es kormányváltás. Az Orbán-kormány stratégiájának egyik központi elemeként kezelte a családokat, első intézkedéseik között visszaállították a korábban két évre nyirbált hároméves gyest, a családi pótlék juttatását az iskolázáshoz kötötték, elindították a családi típusú adózást, majd létrehozták a családpolitikai főosztályt is. A szerző felhívja a figyelmet, hogy „alaptörvényünk értelmében Magyarország támogatja a gyermekvállalást, védi a családokat, emellett definiálja a család fogalmát, amelynek a házasság és/vagy a szülő-gyermek közötti kapcsolat az alapja.” Így ír: 

„Meghatározó jogszabály a 2011. évi családvédelmi sarkalatos törvény, amely minden szakpolitikai stratégiánál stabilabb és időtállóbb alapokat biztosít a családok és a népesedés ügyének.”

Fűrész Tünde írásában kiemelte, hogy „a család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása.” Az itthoni minta – hívta fel a figyelmet – nagyon hamar nemzetközi szinten is elismeréseket kapott és követendő lett. „Számos nemzetközi fórumon képviseljük a családok és a népesedés ügyét, kétévente megrendezzük a Budapesti Demográfiai Fórumot és zászlóvivők vagyunk egy olyan nemzetközi családpárti szövetség kialakításában, amelyben számos magas rangú politikai döntéshozó vesz részt a világ minden tájáról” – sorolta.

2010 óta évről évre bevezetésre kerül valamilyen jelentős, családokat segítő intézkedés. Így a devizahitelek kivezetése, a rezsicsökkentés, az ingyenes tankönyvek biztosítása, a mindennapos testnevelés, a gyermekétkeztetés. A 2014-ben bevezetett gyed extrának köszönhetően negyven százalékkal nőtt a három év alatti gyermeket nevelő édesanyák foglalkoztatási rátája és csökkent a testvérek közti korkülönbség. Ugyanebben az évben Novák Katalin vezetésével önálló családügyi államtitkárság létesült, mellyel kapcsolatban a szerző hangsúlyozta: „Azóta kijelenthető, hogy a családpolitika az Orbán-kormány egyik, ha nem a legsikeresebb ágazata, amit széles körű társadalmi támogatás és egyetértés övez.”

hirdetés

Az évek során bevezették a csok-ot, fejlesztették a bölcsődei rendszert, elindult a Köldökzsinór-program és a családvédelmi akcióterv. Utóbbiról a KINCS elnöke úgy vélekedik: „igazi megkoronázása az elmúlt évek család- és népesedéspolitikai törekvéseinek mind mértékét, mind összetettségét és eredményeit tekintve.”

A statisztikák az intézkedésekkel összhangban kimutatták, hogy jelentősen növekszik a születések száma, javul a termékenységi ráta, a házasságkötések száma pedig évtizedes csúcsokat döntöget – elmondható, hogy gyökeret vert a családbarát szemlélet. Bár sok még a munka – írja Fűrész Tünde -, de „az állam a családra erőforrásként, a gyermekekre befektetésként tekint – a segély szó ma már egyik ellátás nevében sincs benne.”

„A 2018-as családok éve megmozgatta az egész országot. A társadalom és a gazdasági élet szereplőinek nagy része belátta, hogy családbarátnak lenni elismertséget, tiszteletet, sőt gazdasági előnyt is jelent” – fogalmaz a KINCS elnöke, aki  szerint mára ott tartunk, hogy az állami, a civil-, az egyházi szervezetek, de számos cég is erőforrásként tekint a családokra, és ez jelentős fordulatot jelent a 2010-es időszak előtti gondolkodáshoz képest. 

A teljes írás itt olvasható. 

Kiemelt képünk forrása: pixabay.com