Ludger Verst német újságíró, állandó diakónus a Frankfurter Rundschauban arról tesz tanúságot, hogy a koronavírussal vívott küzdelemei során megtanulta: egymásnak kell „in-spirációt”, azaz levegőt adnunk.
A diakónus-újságíró beszámolója szerint miután a kórházba érkezett, egy orvos és egy ápoló fogadta az ajtóban és úgy néztek rá, mintha veszélyes lenne. Másnapra megtudta a diagnózist: ő is elkapta a koronavírust. A Frankfurter Rundschauban idézte fel a történteket:
„Mennyire más így hallani a szót, mint korábban a hírekből! El sem tudtam képzelni, hogy engem is utolérhet a baj. Szerencsére az orvos hamar elment, így nyugodtan tudtam sírni.
Felhívtam a feleségemet – még soha nem éreztem magam ennyire közel egy emberhez, mint akkor.”
A betegséggel való küzdelmét ecsetelve így fogalmaz: gyakorlott futóként korábban be tudta osztani a levegőjét, az erejét az egész futamra, a betegségben azonban nem volt ura a saját testének – küzdenie kellett.
hirdetésA diakónus feleségének, barátainak és szeretteinek üzenetei adtak erőt számára, illetve az, hogy éreztették vele: mellette állnak.
„Jelképes összefogásukból közös lélegzés lesz, valóságos hátszél, mely napokig húzódó mozdulatlanságomból visszafúj az életbe, s felébreszti bennem az akaratot, hogy újra önállóan lélegezzek. (…) ha az egész életünkről van szó, nem vagyunk egyedül. Ha nem kapunk levegőt, mások lehelnek be az életbe: mások ‘in-spirálnak’ minket.”
Az eredeti, teljes írás itt olvasható.
Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: MTI/kormany.hu/Árvai Károly
