A szeretet erő, Ha kihűl, visszasugárzik a napba – Reményik Sándort idézzük

  1. A Béke itt kezdődik. / Bent: / Csend.
  2. Mindenkinek több, nagyobb a gondja,/ Égőbb keresztje, semhogy azt kimondja.
  3. Nincs nyugalom, nincs nyugalom, – a szív,/ Amíg ver, mindörökre nyugtalan./ De mindörökké nyughatatlanul,/ Istentől mégis Békessége van./ Nyugalma nincs, de Békessége van.
  4. A szeretet erő,/ Ha kihűl, visszasugárzik a napba, –/ És szeretteink lelke érkezik/ Sugárhajón/ Mindennap reggeliző asztalunkra.
  5. Mindenki megy és mindenki lohol,/ Egyik csomagol – másik haldokol./ Vagy messze néz, vagy éppen sírját ássa:/ Jövevények és vándorok vagyunk/ És nincsen itt senkinek maradása.
  6. A világ Isten-szőtte szőnyeg,/ Mi csak visszáját látjuk itt,/ És néha – legszebb perceinkben –/ A színéből is – valamit.
  7. Ne várd, hogy a föld meghasadjon/ És tűz nyelje el Sodomát./ A mindennap kicsiny csodái/ Nagyobb és titkosabb csodák.
  8. Hadd mosolyogjak én/ Azon is, ami fáj/ Azon is, ami e/ Világban vaksötét.
  9. Ki vehet el éntőlem valamit,/ S szegényebbé ki tehet engemet?/ Mindenemet magammal hordozom,/ Ha nem vesztettem el a lelkemet!
  10. Egy istenarc van eltemetve bennem:/ Antik szobor, tiszta, nyugodt erő./ Nem nyugszom, amíg nem hívom elő./ S bár világ-szennye rakódott reája,/ Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.

+ 1 Legyek a kendő, mely könnyet töröl,/ Legyek a csend, mely mindig enyhet ad./ A kéz legyek, mely váltig simogat, Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.

 

Kiemelt képünk forrása: lyricstranslate.com


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb