Nagyot nőtt a gyermekvállalási kedv

A családbarát kormányzás 2010-es kezdete óta több gyermeket szülnek a gyermekvállalási korban lévő nők, nőtt a gyermekvállalási kedv és az ezer nőre jutó születések száma is – derült ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) anyák napja alkalmából készített kiadványából. Pozitív fejlemény, hogy az elmúlt 10 évben a testvérek ma már időben közelebb születnek egymáshoz, nőtt a házasságban születő gyermekek száma és egyre több család vállalt harmadik gyermeket.

10+1 tény a 2010-es években gyermeket szült édesanyákról:

1.         Nőtt a gyermekvállalási korban lévő nők termékenysége és az ezer nőre jutó szülések száma
2.         A gyermekvállalási korban lévő nők száma jelentősen csökkent
3.         Kissé emelkedett a szülő nők átlagéletkora
4.         Megduplázódott a 40 éves koruk felett szülő nők száma
5.         2015 után újra nőtt a házasságban született gyermekek aránya
6.         Több a harmadik testvérként megszülető gyermek
7.         Kevesebb idő telik el a testvérek születése között
8.         A legtöbb gyermeket Közép- és Észak-Magyarországon hozták világra
9.         A középfokú végzettséggel rendelkező anyák több gyermeket vállaltak
10.       A gyermekgondozási ellátások közül a munkához kötött támogatások igénybevétele megnőtt
+1        A kisgyermekes anyák foglalkoztatása folyamatosan emelkedik

Míg a gyermekvállalási kedvet kifejező termékenységi arányszám 2010-ben 1,25-ös értéket mutatott, 2019-re már 1,49-re emelkedett.

Az ezer 15-49 éves nőre jutó születések száma 6 százalékkal, míg az ezer 20-39 éves nőre jutó születéseké ennél nagyobb mértékben, 14 százalékkal emelkedett.

A szülőképes korú, 15-49 év közötti nők száma több mint 7 százalékkal, 160 ezerrel csökkent 2010 óta. Legnagyobb mértékben a legtöbb gyermeknek életet adó, 20-39 éves korosztály létszáma csökkent, összesen 16,5 százalékkal. Ehhez képest a születések száma 2014 és 2017 között emelkedett a 2010-es értékhez képest, 2019-ben pedig mindössze 1,3 százalékkal maradt el ettől.

A gyermeket szülő nők átlagéletkora Magyarországon csak kis mértékben emelkedett 2010-hez képest, 29,8-ról kevéssel 30 fölé. Az első gyermeküket a nők továbbra is átlagosan 28 éves korukban szülik. Emellett duplájára nőtt a 40 éves koruk felett szülő édesanyák számaránya.

2015 után újra emelkedett a házasságban született gyermekek száma, a kisbabák közel 60 százalékának a szülei házaspárok. Leginkább a harmadik gyermekként világra jött újszülöttek száma emelkedett 2010-hez képest.

Csökkent a testvérek megszületése között eltelt idő, különösen a GYED Extra 2014-es bevezetése óta.

Mostanra a házaspárok esetében 4 év alá csökkent a testvérek megszületése közötti átlagos időtartam – a kisbabák közel fele úgy jön a világra, hogy a testvére még nem töltötte be a harmadik életévét.

A legtöbb születést a Közép- és Észak-magyarországi régióban regisztrálták, de növekedés csak vidéken volt, míg Budapesten csökkent a születések száma. Az édesanyák iskolai végzettsége alapján a legnagyobb növekedés 2010 óta a középfokú végzettségűek körében tapasztalható, a legnagyobb visszaesés pedig az alacsonyabb végzettségűeknél; a felsőfokú végzettséggel rendelkező édesanyáknál stagnálás figyelhető meg.

2010 óta a gyermekgondozási ellátások közül a munkához kötött támogatások igénybevétele megnövekedett és a kisgyermekes anyák foglalkoztatása is folyamatosan emelkedik, ami azt mutatja, hogy az édesanyák között megnőtt a munkaerőpiacon aktívak aránya.

Forrás: Kopp Mária Intézet

Kiemelt képünk forrása: Flickr.com