A katolikusok csak vidéken, a reformátusok ott sem tartanak nyilvános szentmisét, istentiszteletet

A katolikusok a legtöbb vidéki egyházmegyében tartanak nyilvános szentmisét

Vidéken – szigorú előírások betartásával – újra tartanak nyilvános szentmiséket, az Esztergom-Budapesti és az Egri Főegyházmegyében, a Székesfehérvári Egyházmegyében, valamint a Váci Egyházmegye Pest megyei területén továbbra sem.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábban arról tájékoztatott, hogy a nyilvános szertartások engedélyezéséről a megyés püspökök döntenek.

Az MTI-hez eljuttatott, a Magyar Kurír portálon, valamint az egyházmegyék honlapján közzétett rendelkezések szerint a legtöbb egyházmegyében újra tartanak nyilvános szentmiséket, általában vasárnap és hétköznap is. Ugyanakkor azt kérik, hogy a hívek tartsanak egymástól másfél-kétméteres távolságot, viseljenek maszkot, csak kézbe áldozzanak és kerüljék a közvetlen érintkezés minden formáját. A szenteltvíztartók továbbra is üresek maradnak, és a templom bejáratánál kézfertőtlenítőt helyeznek el.

Egyes püspökök kérik, mások előírják a 65 évesnél idősebbek távol maradását.

Azokban a templomokban, ahol nem megoldható a rendszeres fertőtlenítés, illetve a hívek közötti védőtávolság megtartása, továbbra sem engedélyezik a nyilvános miséket.

A legtöbb egyházmegyei előírás javasolja a szabadtéri misék tartását, kivéve a Váci Egyházmegyét, ahol tilos szabadtéri misét tartani az egyházmegye Pest megyén kívüli területén is.

A kormányrendelet szerint a Budapestre és Pest megyére vonatkozó, érvényben maradó korlátozások három egyházmegyét érintenek. Közülük az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye és a Székesfehérvári Egyházmegye teljes területén a Váci Egyházmegyének pedig csak a Pest megyében lévő területén tiltják továbbra is a püspökök a nyilvános miséket.

A teljes egyházmegyében érvényben maradó tiltást Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök is azzal indokolta, hogy nem akar különbséget tenni az egyházmegyében található plébániák között. Spányi Antal indoklásában az is szerepel, hogy Budapest és Pest megye után Fejér megyében a legmagasabb a fertőzöttek száma, valamint, hogy az „egyházmegye el szeretné kerülni a miseturizmus jelenség megerősödését más egyházmegyékből vagy plébániákról, mivel ez komoly járványügyi veszélyforrást jelentene a helyi hívő közösségre, és feszültséget okozna a helyi lakosság körében”.

A reformátusok továbbra sem tartanak istentiszteleteket

A Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának elnökségi tanácsa arra kéri a református gyülekezeteket és lelkipásztorokat, hogy továbbra se tartsanak nyilvános istentiszteleteket – tájékoztatta az MRE kommunikációs szolgálata hétfőn az MTI-t.

Az elnökségi tanács azt kéri, hogy „mindaddig, amíg a közösségi kapcsolattartás biztonságát az illetékes hatóságok nem igazolják, a korábbi, március 16-i ajánlásukat vegyék figyelembe, és továbbra se tartsanak templomokban és gyülekezeti házakban gyülekezeti közösség részvételével istentiszteleteket és gyülekezeti alkalmakat” – olvasható a közleményben.
Úgy fogalmaztak: „az óvintézkedések és korlátozások türelmet és gondosságot igényelnek. Tudjuk, hogy felelősséggel tartozunk az emberi élet védelméért gyülekezeti közösségeinkben és egész országunkban is. Bízunk lelkipásztoraink és gyülekezeti elöljáróink bölcsességében, hogy a kényszerűen meghozott rendelkezéseket betartják és betartatják, és ezzel is akadályozzák a vírusfertőzés terjedését.”
A református egyház vezetése a koronavírus-járvány miatti korlátozások hétfőtől életbe lépő enyhítésére reagált. A kormányrendelet megengedi, hogy a vallási szertartásokat megtartsák, ugyanakkor a védőtávolság megtartását előírja a szertartásokon is.

(MTI)

Kiemelt illusztrációnkon Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvétvasárnapi ünnepi szentmisét celebrál a budapesti Szent István-bazilikában 2020. április 12-én. MTI/Balogh Zoltán