Torzak a magyar kormányt ért kritikák

Az elnök a műsorban arról beszélt, hogy az egyik nagy probléma, amivel ma a politikusok találkoznak, hogy egy szinte lehetetlen választás elé kerülnek: ki éljen és ki haljon meg. Azt pontosan lehet tudni, akár név szerint is, hogy ki az, aki a vírus áldozata lett, míg azt, hogy ki gyógyult meg, nem. – Sokkal inkább tudatában vagyunk azoknak a halálozásoknak, amelyeket maga a betegség okoz, mint azoknak a veszélyeknek, kockázatoknak, haláleseteknek, amelyek esetleg később fognak bekövetkezni, pontosan a gazdaság leállása miatt. A leállásra meg pont azért van szükség, hogy a vírus terjedésének csökkentésével, illetve lassításával megelőzzük a betegségekből fakadó halálozásokat – mondta John O’Sullivan. 

Azt is hozzátette: soha nem felesleges beszélni a demokráciáról és a jogállamról, de a tényeket mindig figyelembe kell venni, és tisztában kell lenni azzal, hogy az adott helyzetben mi a lényeges. Szerinte:

„a magyar kormányt ért első kritikák a veszélyhelyzeti rendelkezések miatt rendkívül eltorzítottak voltak. Rengeteg ember mondott rengeteg ostoba dolgot”.

– A parlament felfüggesztésének híre is hamis volt, hiszen tudjuk, hogy továbbra is tart az ülésszak. A másik alaptalan hír az volt, hogy nincs időkorlát a törvényben a rendkívüli intézkedésekre – hívta fel a figyelmet. Úgy fogalmazott: aki venné a fáradságot, és elolvasná az alkotmányt, annak világossá válna hamis volta. Hiszen a veszélyhelyzetről szóló rendelkezés kimondja: a veszélyhelyzet megszűnik, amint az adott veszély megszűnik létezni.

„Ha bárki azt gondolja, hogy a kormány majd nem ismeri el a veszélyhelyzet megszűntét, így az ahhoz kapcsolódó rendkívüli szabályokat is életben tartja, azok, azt hiszem, még butábbnak tűnhetnek.”

Véleménye szerint már csak gyakorlati okokból is elképzelhetetlen, hogy a járvány elmúltával, a betegek meggyógyulásával, az élet normál menetrendbe történő visszaállásával a veszélyhelyzet fennmaradjon.

Ha a kormány szeretné is életben tartani ezeket, az ellen a parlament is tiltakozna. S ha még a parlament sem tenne ilyet, ott van az Alkotmánybíróság, ami alkotmányellenesnek nyilvánítaná az egészet.  

Meglátása szerint a témával kapcsolatos vita sokkal nagyobb hangsúlyt kap külföldön, mint Magyarországon. „A nemzetközi civakodás rendkívüli mértékben eltúlzott, és arra számítok, hogy ezt azért majd fokozatosan felismerik az emberek.”

A Magyarországot ért, nyugati országok felől érkező koholt vádak ellenére pont náluk láthattunk aggasztó eseteket arra – így például Franciaországban vagy Nagy-Britanniában –, hogy a rendőrség vagy más hatóság túllépett a jog által megengedett határokon, és beavatkozott az emberek életébe. Az igazi problémát ez jelenti, nem pedig az a gondolat, hogy az intézkedésekből diktatúra születne.

Meglepő, hogy olyan országokban léteznek az aggodalmak, ahol a hatóságok igenis átlépték hatáskörüket, és keménykezűek voltak a szigorítások betartásában. Például volt olyan, hogy teljesen szükségtelenül követtek embereket.

Ezzel ellentétben Budapesten ilyen nem tapasztalható. Itt a korlátozások meglehetősen lazák, s talán ez azért is van így, mert itt az emberek általában betartották a szabályokat, amely egyébként a világ túlnyomó részén is megfigyelhető.

„Én inkább arra fordítanék figyelmet, hogy a helyi hatóságok és a rendőrség is azt tartsa szem előtt, hogy a törvény betartatását a legjobban az érintettek beleegyezésével lehet elérni, és nem egyfajta zaklató magatartással. Nem azt képzelve, hogy a törvény ebben a rendkívüli helyzetben olyan hatalommal ruházza fel őket, aminek a jog alapján valójában nincsenek birtokában” – zárta a beszélgetést John O’Sullivan, a Danube Institute elnöke.

Forrás: Kossuth Rádió