Alapjogokért Központ: nincsenek európai standardok a járvány idején alkalmazható szabályokra
A közleményben azt írják, az ilyen országokban általános, rendes jogalkotási eljárásban, sokszor egyszerű többséggel fogadtak el olyan rendkívüli szabályokat, amely a végrehajtó hatalom egy részét, sok esetben egy-egy közigazgatási szervet ruháztak fel speciális jogkörökkel a járványügyi helyzet kezelésére.
Hozzátették, alkotmányban rögzített különleges jogrendi szabályok híján vagy akkor, amikor egyszerűen egy közigazgatási szerv jár el válsághelyzet idején, értelemszerűen a parlamenti kontroll jóval kisebb mértékű, mint amikor egy kormány alkotmányos felhatalmazás alapján cselekszik különleges jogrendi szabályok szerint.
Több ország esetében pedig a különleges szabályoknak nincs időbeli korlátja, arról a végrehajtó hatalom, vagy egyes szervei a parlament bevonása nélkül dönt
– áll az elemzésben.
Az Alapjogokért Központ szerint a magyar veszélyhelyzeti jogrend az Alaptörvényben meghatározott kereteken nyugszik, a kormány számára adott különleges felhatalmazást az Országgyűlés kétharmados többséggel fogadta el, és azt bármikor visszavonhatja, szemben a sok európai országban alkalmazott, kifejezetten elnagyolt szabályrendszeren nyugvó gyakorlattal.
Az Országgyűlés a veszélyhelyzet alatt folyamatosan ülésezik, ellenőrzési jogköre alapján a kormányt beszámoltathatja
– emelték ki.
Mint írták, az EU-s körképből az is világosan látszik, hogy
nincs egységes európai gyakorlat a járványügyi helyzetben alkalmazandó „különleges jogrendi” szabályrendszerekre.
„Nem beszélhetünk standardokról sem a különleges jogkörökre vonatkozó felhatalmazás módja, sem azok alanya, sem azok gyakorlása és parlamenti ellenőrzése, sem pedig azok időhorizontja tekintetében” – írták, hozzátéve,
a Magyarországgal szemben e téren megfogalmazott kritikák tehát valójában nélkülözik a valós jogi szempontokat, politikai jellegűek és kettős mércét alkalmaznak.
A mostani vádak – a központ szerint – ráadásul jól illeszkednek abba az elmúlt 10 évet jellemző világnézeti konfliktusba, amely a magyar kormányt politikai és ideológiai okokból támadja és melynek valódi oka, hogy a magyar kormánypártok kétharmados többséggel rendelkeznek az Országgyűlésben.
MTI
Kiemelt kép: Katonai rendészek járőröznek a Nyugati téren. – MTI/Mónus Márton
Századvég: a magyarok 70 százaléka a politikai viták félretételét várja Brüsszeltől
