A Die Welt című konzervatív német lap Magyarország csak azt teszi, amit mindenki megtesz Európában címmel közölt írást vasárnap a hírportálján Varga Judit igazságügyi miniszterrel folytatott beszélgetés alapján. A lap tudósítója, Boris Kálnoky írásának bevezetőjében kiemelte: Varga Judit szerint a liberális véleménydiktatúra megnyilvánulását jelentő álhír, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló új magyar törvény kiüresíti a demokráciát.
A miniszter hangsúlyozta, a rendkívüli jogrendnek vége, amint elmúlt a veszély, ami objektív kritérium, hiszen nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is meglehetősen világos lesz, hogy mikor ér véget a világjárvány, és vele együtt a veszélyhelyzet.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy másokkal egyeztetve szüntetik majd meg a veszélyhelyzetet. Erről minden országnak önállóan kell döntenie – mondta Varga Judit.
A miniszter visszautasította az Európai Bizottság európai értékekért és átláthatóságért felelős tagja, Vera Jourová azon követelését, hogy a kormány rövid időn belül adja vissza különleges felhatalmazását. Mint mondta,
a járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetet a megfelelő időpontban a szükségesnél egy nappal sem korábban, és egy nappal sem később vonják majd vissza.
Azzal kapcsolatban, hogy az uniós biztos szerint a számos tagországban bevezetett veszélyhelyzeti törvények a demokráciát potenciálisan fenyegető veszélyt jelentenek, a miniszter kiemelte, hogy az általánosítás helytelen. Amíg ezek a jogszabályok az alkotmány keretein belül vannak és működik az alkotmánybíróság, nincs veszélyben a demokrácia, sem Magyarországon, sem más európai államokban.
hirdetésA veszélyhelyzet megszüntetéséről az Országgyűlés dönt, a járvány elleni védekezésről szóló törvény így éppen a parlamentet erősíti.
Arra a felvetésre, hogy a Fidesz kétharmados többséggel rendelkezik a testületben, így nemigen várható, hogy a kormány szándékaival ellentétes döntést hoz, kijelentette, hogy aki ezt kifogásolja, annak valójában a magyar választókkal van gondja – fűzte hozzá.
Mint mondta, ez nem jogi, hanem politikai kérdés. Rámutatott:
a választók két éve úgy döntöttek, hogy kétharmados parlamenti többséggel ruházzák fel a kormányt, két év múlva pedig ismét döntenek majd.
Arra a kérdésre, hogy miért nem rögzítettek időbeli korlátot a jogszabályban, elmondta, hogy ennél jóval erősebb parlamenti ellenőrzést építettek be. A parlament bármikor visszavonhatja a kormánynak adott felhatalmazást, ami sokkal erősebb garancia annál, minta beleírtak volna a törvénybe egy időhatárt, amelynél az ég tudja milyen helyzetben lehet az ország.
Hozzátette, hogy a veszélyhelyzet idején tett intézkedések e jogrend megszűnésével automatikusan érvényüket vesztik. Azonban elképzelhető, hogy egyes intézkedésekre továbbra is szükség lesz, de erről a parlament dönt majd, így ezek a döntések szabályos törvények, és nem rendeletek lesznek. Varga Judit hangsúlyozta:
a parlament félreállításáról tett kijelentések azt mutatják, hogy a nyugati sajtó valamit nagyon félreértett. A törvényhozás egészen az ülésszak végéig, június 15-ig teljesen normálisan dolgozik tovább, működnek a bíróságok és működik az alkotmánybíróság is, vagyis továbbra is érvényesül a fékek és egyensúlyok rendszere.
A kormány csupán az azonnali döntést igénylő ügyekben jár el a megszokott jogszabályalkotási eljáráson kívül, például azért, mert az állampolgárok és a gazdaság érdekei miatt azonnal fel kell függeszteni a hitelek törlesztését. A különleges felhatalmazás ilyen ügyek rendezésére való, és csak ezekre korlátozódik – fejtette ki az igazságügyi miniszter.
Így az EU és az Európai Néppárt (EPP) részéről megfogalmazott vádak, amelyek szerint Magyarországon a rendkívüli állapot révén kiüresítik a demokráciát, valójában álhírek, és egy európai liberális véleménydiktatúra megnyilvánulásai.
Ezeket az embereket valójában az zavarja, hogy Magyarországon konzervatív kétharmados többség van – jegyezte meg Varga Judit.
Különösen a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminiszterével, Michael Roth-tal – a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusával – folytatott tárgyalása volt csalódást keltő – fogalmazott a miniszter. Mint mondta, német tárgyalópartnere telefonbeszélgetésük alkalmával nem mutatott érdeklődést a válaszaira, csupán dokumentálni kívánta, hogy kifejezte aggodalmát, és kérése ellenére nem volt hajlandó megnevezni a törvény azon részeit, amelyeket kifogásolhatónak tart.
Varga Judit aláhúzta, hogy felháborítónak tartja ezeket a jelenségeket, és kiemelte, hogy
több bátorságot és nagyobb szolidaritást vár a német Kereszténydemokrata Uniótól (CDU) és testvérpártjától, a bajor Keresztényszociális Uniótól (CSU).
Felvetette: kereszténydemokrata barátaink nem jelentik ki nyilvánosan, bátran és szolidárisan, hogy nem úgy áll a helyzet, ahogyan a sajtóban lefestik.
Álláspontja szerint az EPP vezetése a tagpártok többségének akaratával szembeszegülve szándékosan feszültséget kelt, ami rendkívül káros, hiszen amint Orbán Viktor kormányfő a CDU-elnökéhez, Annegret Kramp-Karrenbauerhez intézett levelében kiemelte, az olyan időkben, mint a mostaniak fontos, hogy megőrizzük egységünket.
MTI
Kiemelt képünkön: Varga Judit igazságügyi miniszter a minisztériumi dolgozószobájában Budapesten 2020. február 27-én.
Fotó: MTI/Mohai Balázs
