Miért mondják az olaszok, hogy „minden rendben lesz”?


Hirdetés

Az olaszok a járvány kitörése óta ezzel a jelmondattá vált néhány szóval biztatják, bátorítják egymást a bajban: Andrà tutto bene! – azaz: Minden rendben lesz! Ezek a szavak mára mindenütt felbukkantak, kórházak, iskolák bejáratánál, házfalakon hatalmas graffitik formájában, ablakokba kitett gyermekrajzokon, internetes üzenetekben, rajtuk az elmaradhatatlan szivárvánnyal, ami – mint tudjuk – Isten és az ember között köttetett szövetség jelképe (és természetesen nem a homoszexuális lobbié).

Ha a rövid biztatás gyökereit keressük, akkor az európai keresztény hit gazdagságában kell elmélyednünk egy kicsit – abban, amire az olaszok a most rájuk szakadt tragédiában talán minden eddiginél jobban támaszkodnak. Mauro Maria Morfino, Alghero püspöke hívta fel a figyelmet egy rövid videóban arra, hogy a kifejezés a 14. században élt angliai misztikus írónő, Norwichi Julianna nevéhez köthető.

A pápa Avignonból Rómába való visszatérését követő időszakban, amikor a százéves háború pusztított, és Európában tombolt a feketepestis, a látnok írónőre Isten ezeket a szavakat bízta egy látomásban: „Minden rendben lesz!”. Ezek a szavak, amelyek a mostani helyzetre is illenek, azt foglalják össze, amit Julianna annak idején tolmácsolt: optimizmusra hívnak, amely Isten szeretetének megtapasztalásán alapul, tudomásul véve egyúttal a bűn és a szenvedés elkerülhetetlen jelenlétét.

„Minden rendben lesz” jelentésű feliratok két gyerekrajzon egy zárva tartó római iskola bejáratán 2020. március 11-én. MTI/EPA/ANSA/Massimo Percossi

 

„Ebben a szeretetben van a kezdetünk”

Norvichi Julianna látomásait az „Az isteni szeretet kinyilatkoztatásai” címmel foglalták könyvbe. A látomásokat hivatalosan nem kanonizálták, de XVI. Benedek pápa 2010-ben azoknak szentelte az általános audienciái egyik katekézisét.

A misztikus írónő élettörténete Angliában közismert: 1373-ban súlyosan megbetegedett, félő volt, hogy nem is éli túl. Ekkor tizenhat látomást élt át – majd meggyógyult. Ezután úgy döntött, hogy remeteségbe vonul, egy cellában lakott a norvichi templom mellett. Haláláig, 1420-ig nem hagyta el a cellát.

Elmélkedései során papírra vetette látomásait, elemezte őket, ennek köszönhetően születhetett meg a később Az isteni szeretet kinyilatkoztatásai című könyv. A látomások Isten végtelen emberszeretetére mutatnak rá.

Ebben bíznak most az olaszok a Norvichi Julianna által közvetített isteni üzenetbe sűrítve: „Minden rendben lesz!”.

„Isten már azelőtt szeretett minket, hogy megteremtett volna, s hogy a szeretete nem csökkent, és sohasem csökken. Minden művét ebben a szeretetben alkotta; ebben a szeretetben teremtett mindent a javunkra, és ebben a szeretetben tart az életünk örökké. Kezdetünk abban a pillanatban van, amikor Isten megteremtett bennünket, de a szeretet, melyben megteremtett, már az idők kezdete előtt benne volt; és ebben a szeretetben van a kezdetünk. S mindezt meglátjuk majd Istenben. Adja meg ezt nekünk Jézus! Ámen.”

Mészáros Erika

Kapcsolódó írásunk:

A megcsúfolt szivárvány


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb