Ursula von der Leyen ígérete szerint az Unió ebben a válságban nem végez félmunkát

A második világháború utáni nyugat-európai újjáépítést szolgáló Marshall-tervhez hasonló nagyszabású gazdaságfejlesztési program szükséges a koronavírus-járvány miatt válságba süllyedt Európai Unió (EU) megerősítéséhez – írta az Európai Bizottság elnöke a Welt am Sonntag című vasárnapi német lapban. Ursula von der Leyen vendégkommentárja alapján az elképzelés mindenekelőtt a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló közös költségvetés újratervezését jelenti.

A német kereszténydemokrata (CDU) politikus kiemelte,  a járvány révén az igazi Európa visszatért, és éjjel-nappal fáradhatatlanul dolgozik, hogy a közösség elérje mindazt, amit tagjai egyedül, külön-külön nem tudnának elérni.

Ezt mutatja, hogy az utóbbi hetekben az EU-s szinten olyan döntések sorát hozták meg, amelyeket korábban elképzelni sem lehetett volna. A gazdasági társaságoknak nyújtott állami támogatás szabályozását minden korábbinál rugalmasabbá tették, az államháztartásról szóló előírásokon soha nem látott mértékben lazítottak, az EU-s intézmények és a tagországok pedig együttvéve 2,8 ezer milliárd eurót mozgósítottak a válság leküzdésére. Ez világszerte a legerőteljesebb válasz a járvány miatt kezdődött gazdasági zuhanásra.

Ursula von der Leyen kitért arra, hogy az Európai Bizottság a héten újabb lépést tett, 100 milliárd eurós munkahelyvédelmi programot indított, és a közös költségvetésből megmaradó minden egyes eurócentet egészségügyi védőfelszerelések beszerzésére és koronavírus-tesztekre fordítanak. Hozzátette, hogy

ebben a válságban nem végeznek félmunkát, és ez a következő évekre is vonatkozik, amelyek arról szólnak majd, hogy miként lehet kiemelni a gazdaságot a válságból. Igen erőteljes beruházási tevékenységre, egy Marshall-terve van szükség, amelynek középpontjában egy új, erős EU-s költségvetésnek kell állnia.

A járvány miatt a világ megváltozott, ezért a hétéves költségvetést hozzá kell igazítani az új követelményekhez – jelentette ki a brüsszeli bizottság vezetője, hangsúlyozva, hogy

több nemzedéknyi időn keresztül terheli majd a közösséget az a sok milliárd euró, amelyet most kell beruházni, hogy elkerüljük a még nagyobb katasztrófát, ezért az a felelősségünk, hogy okosan és fenntarthatóan fektessünk be közvetkező költségvetésünkből.

Mint írta, a következő EU-s költségvetés stratégiai beruházás a jövőbe, ami a többi között az újító, innovatív kutatás, a digitális infrastruktúra, a környezetbarát energia, a nyersanyagok és termékek újrahasznosítására épülő úgynevezett körforgásos gazdaság és a jövő kihívásainak megfelelő közlekedési infrastruktúra fejlesztésének támogatását jelenti.

Mindez döntően hozzájárulhat egy modernebb, fenntarthatóbb és erősebb válságtűrő képességű EU felépítéséhez – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, aki szerint a közösség most is megerősödve kerül ki a krízisből, mint ahogy története során mindig.

Ugyancsak nagyszabású programot sürgetett két korábbi, a napi politikából visszavonult német külügyminiszter, Joschka Fischer és Sigmar Gabriel, a Zöldek, illetve a szociáldemokraták (SPD) egykori vezetője. A Der Tagesspiegel című berlini lap hírportálján közölt írásukban kiemelték, hogy az EU mindennél nagyobb megpróbáltatás előtt áll, és az a veszély fenyegeti, hogy drámaian kudarcot vall. Felvetették:

miért kellene hinni az oly sokszor emlegetett európai értékközösségben, ha története legnagyobb válságában Európa a szó legszorosabb értelmében értéktelennek bizonyul.

Leginkább Németországnak kell tennie a kudarc elkerüléséért, mert Németország az európai egységfolyamat legnagyobb haszonélvezője – jelentették ki, megjegyezve, hogy a német állami fejlesztési bank (KfW) forrásai között még mindig van olyan tétel – egy 12 milliárd eurós pénzalap –, amely a Marshall-terv programjaiból származik. Hozzátették:

legfőképpen Olaszországot és a Spanyolországot kell támogatni,szavaik szerint az olaszok és a spanyolok legalább száz évig nem bocsátják meg a németeknek, ha most cserben hagyják őket.

Joschka Fischer és Sigmar Gabriel elképzelése szerint egy három elemből álló programmal kellene segíteni Olaszországnak, Spanyolországnak és az összes többi támogatásra szoruló EU-tagállamnak.

Az első elem az azonnali egészségügyi-humanitárius támogatás, a második a járvány utáni gazdasági stabilizációhoz szükséges források biztosítása olyan hitelekkel, amelyekre nem vonatkoznak a költségvetési fegyelmet és az államadósság csökkentését előíró úgynevezett maastrichti szabályok. A harmadik a hosszabb távú gazdaságfejlesztés támogatása ugyancsak EU-s szintű hitelprogramokkal.

Németország jobban tenné, ha az euróövezeti tagországok közös kötvénykibocsátása körüli ideologikus viták helyett sürgősen csatlakozna egy ilyen programhoz, mert Olaszország és Spanyolország nem tud önállóan hitelhez jutni. Németországnak azt is el kell fogadnia, hogy a kamatok, és valószínűleg a tőke törlesztését is át kell vállalni a támogatott országoktól – írta a két volt külügyminiszter, akik szerint a koronavírus-járvány akár az EU felbomlásához is vezethet, és nincs sok idő ezt elkerülni.

MTI

Kiemelt képünkön Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Tanács brüsszeli épületében tart tájékoztatón 2020. március 16-án, a G7 országok vezetőivel folytatott videómegbeszélés után. (illusztráció)
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq