Már nem egymással, hanem a járvánnyal versenyeznek a laborok
Dr. Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, a Virológiai csoport tagja közösségi média-oldalán egy írást tett közzé arra vonatkozóan, hogy milyen szerekkel próbálnak fellépni a koronavírus ellen, és hol tartanak most.
Az ellenszerek és vakcinák fejlesztése számos laborban egyszerre folyik most a világban. Soha nem látott összefogás keretében zajlik a legtöbb fejlesztés, a munkafolyamatok és tudás gondos felosztásával az egyes országok között.
Ezúttal nem egymással, hanem a járvánnyal és talán a következő járvánnyal is versenyezve.
„Nem arról szól a verseny, hogy ki lesz az első, hanem, hogy időben és minél több megoldást tudjon a tudomány nyújtani a járvány leküzdéséhez. Ezért egyszerre számos ösvényt kell taposni, még ha némelyik nem is vezet majd eredményre” – kezdte írását a virológus professzor.
Hogyan is működik ez elméletben?
A vírusfertőzés egy nagyon bonyolult folyamat, melynek sejten kívüli és sejten belüli szakaszai vannak. Amikor el akarjuk hárítani a támadást, több ponton is beavatkozhatunk. Szeretnénk ezzel a rövid ismertetővel általános képet adni arról, hogy mik a lehetőségek, és jelenleg milyen kutatások zajlanak a világban ezen a téren. A vírust a sejten kívül vagy azon belül blokkolhatjuk. A sejten kívüli blokkolást általában vakcinák által létrehozott antitestekkel, mesterségesen előállított antitestekkel vagy egyéb módokon (receptorblokkolók stb.) érhetjük el. A sejten belül pedig több lépésben is gátolhatjuk a vírus replikációját a mellékelt ábra nagyszerű szemléltetése alapján.
A SARS-járvány óta több tucat potenciális antivirális szer és kezelés került az asztalra, melyek közül az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kiválasztotta a négy legígéretesebbet.
Ezek klinikai hatékonyságát jelenleg egy példa nélküli, világméretű teszt során vizsgálják, amely a SOLIDARITY névre hallgat.
A WHO által kiválasztott négy ígéretes terápiás lehetőség:
– Remdesivir antivirális szer, amely a vírus másolását végző enzimet blokkolja
– Maláriaellenes szerek, melyek a vírus „érését” befolyásolják közvetett módon, a gazdasejt bizonyos folyamatainak pH-változásával
– HIV-vírus ellenes szerek (ritonavir/lopinavir) – ezek úgynevezett proteázgátlók. A proteázok kulcsfontosságú enzimek melyek a vírus fehérjéinek végső érését segítik [Ez egy klinikai vizsgálat során már elbukott, de a WHO szakértői szerint a betegség korai fázisában még hatásos lehet – ezt kívánják most tesztelni]
– Ritonavir/lopinavir interferon-béta kezeléssel kombinálva – az interferon-béta a vírusfertőzés korai szakaszában adagolva segítheti a korai védelmet, ezt kombinálva az előző párossal jó eredményekre számít a szakma
Fontos tisztázni
Sokakban él a tévhit, hogy ezek a szerek otthoni körülmények mellett alkalmazhatóak lesznek. Ezek általában véve toxikus szerek, így a nem szakszerű és pontatlan adagolásuk óriási bajt okoz. Kifejezetten kórházi körülmények közt adható gyógyszerekről van szó, preventív szedésük sem ér semmit.
Kulcsfontosságú az időzítés és a dózis, ez minden esetben orvosi döntéskör. Továbbá a végső próbájuk is hátravan még.
Megelőzés
A megelőzés szempontjából, a még nem fertőzött emberek védelmében pedig a vakcinák jöhetnek szóba.
A vakcinák hatására, adott vírusra specifikus antitestek termelődnek a szervezetben, melyek a későbbi vírusbejutást gyorsan és célzottan hatástalanítják.
Jelenleg több ígéretes és modern vakcinaprototípus készül a világ több laboratóriumában. Ezek közül van, amelyik már a klinikai tesztelések fázisában jár (Pl.: Oxfordi Egyetem). A CEPI nevű tudományos és technológiai összefogás által jelenleg fejlesztett vakcinákat a kiemelt kép foglalja össze.
Kiemelt képünk forrása: Dr. Kemenesi Gábor Facebook-oldala
