A külföldiek jelenléte csak mélyíti a szíriai krízist

A műsorvezető a beszélgetés indításaként kiemelte: az, hogy az országok mennyire képesek a higiénés szabályokat betartani, erősen függ az ország kultúrájától és szociális érintkezési szokásaitól. Földi-Kovács Andrea ezzel összefüggésben azzal a kérdéssel fordult beszélgetőpartnerei felé, hogy Iránban például mennyire hatékonyak a járvánnyal kapcsolatos korlátozások.

Dezső Tamás szerint az iráni kormány szigorúan veszi a kijárási tilalmat, tisztán tartják és fertőtlenítik az utcákat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Irán nagy ország, 90 millió lakosa van, így nem egyszerű korlátozni a mozgásterüket. Megemlített néhány hírt, melyek szerint amikor bezárták a mecseteket, az ortodox hívek betörtek néhányba, mert imádkozni akartak. Olyan felvételeket is láthattunk, ahol egymás után csókolgatják a bezárt mecset kilincsét. Kiemelte, hogy

nagyon nehéz kulturális szokásokat, beidegződéseket felülírni népegészségügyi korlátozásokkal.

Nyugati szakértők ennek kapcsán már jelezték, hogy Európa felé Iránon átvonuló pakisztániak, afgánok nagyon komoly veszélyforrást jelentenek nemcsak közbiztonsági és biztonságpolitikai, hanem egészségügyi szempontból is.

Szíriai menekültek helyzete

A világ figyelme jelenleg a török-görög határra irányul. Major Balázs elmondta, az Európai Unió szinte sehogy sem segít a keleti bajba jutott országokon. Szíria lakosságát a háború előtt 22 millióra becsülték, melynek a fele elvesztette az otthonát. A földönfutóvá vált emberek egy része Törökországba, míg másik fele Libanonba menekült. Körülbelül 1,5-2 millióra tehetjük a Libanonban élő szír menekültek számát, bár gyakorlatilag meghatározhatatlan.

A jelenlegi konfliktushelyzetről, amely Idlibben alakult ki, azt kell tudni, hogy gyakorlatilag összehozták a Szíria más területeiről evakuált ellenzéki harcosokat, akik nagyon sokszor megkapják a demokrata jelzőt, azonban nagy részük erősen valamilyen fundamentalista szervezethez tartozott, csak átcsoportosították őket szolidabb nevű társaságokba. Körülbelül 180 000 harcosról van szó, akiknek jelentős része külföldi. Azok vannak most ott, akiket az elmúlt tíz éves konfliktus során Szíriába importáltak. Erről szólt volna a szocsi megállapodás, hogy Törökország – ami a saját hadseregével szintén az Idlib megyei határvonalak mentén van – ezeket a harcosokat leszereli. Ebből végül nem lett semmi. Ez Szíriának azért lett volna létfontosságú, mert Szíria legfontosabb országútja a Damaszkuszt és Aleppot összekötő autópálya. Aleppo Szíria gazdasági központja, és ezt az autópályát Hamától északra nem lehetett használni, ugyanis megszállás alatt volt. Ezt a részt takarította ki a szír hadsereg. Emellett sikerült az M4-es autópálya demilitarizált övezetté tétele is, amely a legújabb Erdogan-Putyin megállapodásban szerepel. Ennek köszönhetően egy hat kilométeres sávban ez a szakasz is használhatóvá vált. Major Balázs hangsúlyozta, a fundamentalista zárványok rendkívül sok problémát okoznak, ugyanis rendszeresen támadnak békés területekre is.

Felszámolták az Iszlám Államot, de a probléma még mindig létezik

Földi-Kovács Andrea feltette a nyilvánvaló kérdést: „Felszámolták az Iszlám Államot, a kalifátus önálló területi egysége megszűnt. Mi az oka annak, hogy az idlibi zárványt – bár gyakorlatilag öt ország van jelen Szíriában, hogy az úgynevezett békét megteremtse – mégsem sikerül felszámolni?”

Major Balázs elmondta, Idlibtől északra közel van a határ, ahol olyan türk kisebbségek élnek, akikre Törökország testvéreiként tekint, mert ugyanabba a nyelvcsaládba tartoznak. Így Törökország jogot formál arra, hogy megvédje ezeket a területeket.

– A törökök úgy gondolják, hogy őket a szenvedő szíriai nép hívta be, a szíriai kormány az oroszokkal együtt arra hivatkozik, hogy bizony az idlibi zárványban a terrorszervezeteknek és egyéb más rokonszervezeteknek nagyon sok katonája és harcosa maradt. 2019. augusztus 20-án az ENSZ főtitkára elmondta, 15-16 000 iszlám állami katona húzódott vissza erre a területre és Szíria különböző részeire – magyarázta az egyetem régésze.

Az amerikaiak és az iraki kurdok nem győzik hangsúlyozni, hogy az iszlám állam nem egy olyan jelenség volt, amit területi kiterjedésében elpusztítottak és megszűnt.

– Minden oka az Iszlám Állam létrejöttének a mai napig létezik,

ezért a szíriai kormánycsapatok és az oroszok terroristáknak, iszlamistáknak tartják az ott felgyülemlett emberek jelentős részét – hangsúlyozta Major Balázs.

Véleménye szerint a helyzetet kizárólag békés úton lehetne megoldani. Csak egy út vezet a szuverén állam kormányának elismeréséhez: a politikai megoldás.

Mely nagyhatalmak pénzelik a csoportokat?

Dezső Tamás elmondta, mivel egy stratégiailag rendkívül fontos területről van szó, sok mindenki érdekelt az ügyben. Nyilvánvalóan először is a két szuperhatalom: az Egyesült Államok és Oroszország. A konfliktus elején az amerikaiak komoly befolyást szereztek az Öböl-menti országokban: relatíve kis, de tőkével jól ellátott országokról van szó, például Katar és Szaúd-Arábia.

– Nehéz ezt a helyzetet polgárháborúnak nevezni, hiszen a harcoló csapatok egy jelentős része külföldi. Ezenkívül mindenki fölállította a zsoldosokból álló miliciáit. Törökországnál a kurd kérdés is belejátszik a történtekbe, és

több uniós ország is – akinek gazdasági érdekeltsége van – felsorakozott a térségben, és Kína is megpróbál piacot szerezni

– magyarázta a történész.

Szír keresztények – a legkisebb szereplői a történetnek

Nyilvánvaló, hogy egy általános békefolyamat az, ami meg tudná oldani a keresztények sorsának romlását. Azt látni kell, hogy a keresztények a kormányzati területen teljes békében élnek, mint a háború előtt: a szíriai kormányzat kiemelten védi  saját keresztényeit, és odafigyel sorsukra. Azonban ahol nem kormányzati területen élnek, terrorszervezetek által teljesen megszállt, vagy katonai területen élnek, ott nem áll jól a helyzetük, és amíg egész Szíriát nyomorban tartják – az olajembargó alatt –, addig a keresztényeket is sújtja a probléma.