A székelyekben élő szabadságeszmény kiirthatatlan – Kovászna Megye Tanácsának elnöke a Vasárnapnak

– Mióta ünnepeljük a székely szabadság napját, és milyen jelentőséggel bír?

A bennünk, székelyekben levő szabadságeszmény kiirthatatlan.

Szervezetten viszont kilencedik alkalommal ünnepeljük meg a székely szabadság napját idén március 10-én, bár ebben az évben a koronavírus miatti óvintézkedések veszélyeztetik a rendezvényeket, a központi, marosvásárhelyi eseményről például már tudjuk, hogy elmarad.


Hirdetés

A székely szabadság napjának dátumát ahhoz az eseményhez kötjük, amikor – 1854. március 10-én – kivégezték a marosvásárhelyi Postaréten bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálffy Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost, a székely vértanúkat. Ők a Makk-féle összeesküvés tagjaiként az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját szerették volna újra fellobbantani. Életüket adták a nemzeti önrendelkezésért, ezzel a bátorság és hűség példaképeivé váltak.

A székely vértanúk obeliszkje Marosvásárhelyen; Fotó: wikipedia.org

– Mit jelent ez az ünnep a székelység számára?

Az egységes Székelyföld felmutatása, a székely identitás kifejezése mindig is fontos volt számunkra. Szükség volt egy olyan ünnepre, amely a térség egységét, a székely összetartozást erősíti, ugyanakkor autonómiatörekvéseinknek is hangot ad. Az utóbbi három évtizedben egyetlen egyszer, 2013 őszén széles összefogással megrendezett Székelyek Nagy Menetelésén sikerült úgy felmutatni a székelység autonómiaigényét, hogy itthon és a nagyvilágban is Székelyföldre irányítottuk a figyelmet. Ez azért sikerült, mert mindenki elfogadta, hogy a székelység, Székelyföld ügye mindannyiunk közös ügye. Úgy érzem, mára a székely szabadság napja is közös üggyé vált. Végre pártpolitikán túlmutató ünnep, amelyet senki sem sajátíthat ki.

Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke; Fotó: Kocsis B. János

– Milyen üzenete van 2020-ban – a trianoni döntés tekintetében – a székely szabadság napjának?

Romániában ebben az évben sem lehet zavartalan román–magyar viszonyra számítani, már csak azért sem, mert önkormányzati és parlamenti választások is lesznek, és ilyenkor menetrendszerűen előkerül a magyar kártya.

Bukarestben nem tudják, hogy viszonyuljanak hozzánk.

Messziről látható, hogy össze vannak zavarva: hol kedveskednének nekünk, hol szorítanának minket. Nem tudják, a fékre lépjenek-e vagy inkább a gázpedálra.

Elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadunk el kettős mércét. Tiszteljük az államhatalmat, de nem fogadjuk el, hogy tiszteletlenül viszonyuljanak hozzánk.

Ugyanakkor azt is tapasztaljuk, hogy egyre erősebben tör elő a regionális gondolkodás Erdélyben is. Most már nemcsak a magyar közösség képviselői, hanem a román többségű megyék is értik és érzik annak szükségességét, hogy a természetes módon kialakult, történelmi hagyományokkal rendelkező régiók maguk hozhassák meg döntéseiket.

Mi Háromszéken azért dolgozunk, hogy itthon, a szülőföldünkön jól és békében éljünk, ehhez pedig területi autonómiára van szükség. A székely szabadság napján ezt a törekvésünket erősítjük meg minden évben.

 

Kiemelt képünk forrása: MTI/Boda L. Gergely

'Fel a tetejéhez' gomb