Kovács Zoltán: a fizikai, az élőerős és a jogi határzár kezelni tudja a következő időszak migrációs kihívásait
Hangoztatta, hogy
Európa nyugati része még „mindig arra törekszik, hogy elfedje a valóságot”,
pedig a régi uniós tagállamok jó részében már harminc-negyven éve létező jelenség a bevándorlás, és kevert társadalmak alakultak ki, ami azonban korántsem sikertörténet.
Ráadásul a gazdasági migránsok zöme oda is illegálisan érkezett. „Ebben a szituációban
kénytelen ma szembesülni Európa a kőkemény valósággal, azzal, hogy százezrek próbálják áttörni az unió külső határait Törökország és a Földközi-tenger felől”
– emelte ki Kovács Zoltán.
Úgy ítélte meg, hogy „a jelenlegi helyzet a tehetetlenség és a döntésképtelenség miatt alakult ki”, és
Magyarország „hiába tett megoldási javaslatokat, gyakorlatilag nem történt semmi”.
Mint mondta, Brüsszel továbbra is összeurópai megoldásban gondolkodik, „átvennék a migrációs, illetve a menekültügyi politika kezelését”. Úgy ítélte meg, hogy „ez nyilvánvalóan nem fog működni, a szuverenitást sértő centralizációt a tagállamok többsége sem támogatja, miközben
a nemzetállami megoldás hatékonyságára éppen hazánk, illetve a visegrádi négyek adtak jó példát”.
Az államtitkár külön veszélyforrásnak nevezte, hogy
„a probléma brüsszeli kezelése egyre inkább elcsúszik az NGO-k felé. Ezek a legitimációs deficittel küzdő nemzetközi szervezetek ugyanis nem megállítani, legfeljebb menedzselni akarják a szerintük alapvetően jó folyamatot.”
Kovács Zoltán úgy ítélte meg, hogy a tranzitzónák kiépítése és a határvédelem terén csupán látszatintézkedések történtek. „Például a Frontex létszámát ezerötszáz fővel növelték, miközben csak a görögök most tízezer embert kérnek. Ami még ennél is nagyobb gond: azt sem értették meg, hogy oda kell vinni a segítséget, ahol a probléma van. Nem behozni a bajt Európába.
Normalizálni kellene a helyzetet Szíriában, Líbiában és a többi válságrégióban”
– hangoztatta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár.
MTI
