Az esti beszélgetés első témája volt az életvédelem, abból a kijelentésből kiindulva, melyet Tölcsér Borbála Momentumos képviselő tett: a politikus szerint a tizenkettedikesek biológia-tankönyve „agymosás”, miután abban az szerepel, hogy hibás a nők azon felfogása, mely szerint a terhességmegszakítással a saját testükről döntenek. A kifogásolók problémája volt az is, hogy az abortusszal kapcsolatban nem hangzanak el a pro és kontra érvek a biológia-tankönyvben. 

Bartos Lídia Lelle kifejtette: amikor először szembesült a fenti bejegyzéssel, nem értette a felháborodás okát, hiszen a magzat egy élő ember, akinek magzati korban való abortálása egyenlő egy élet kioltásával. A közösségi médiában tett reakciójával arra szeretett volna reflektálni, hogy

egy tankönyv nem az ideológiák tára, hanem el kell benne férnie a tények ismertetésének.

Azon kérdés mentén, hogy mi azzal az állítással a probléma, hogy a magzatelhajtással a nő nem csak a saját teste fölött dönt, hanem egy másik emberi lény testéről is, Keresztes Ilona megfogalmazta: nem magával az állítással van probléma. Egy biológia-könyvben biológiai tényeket kell közölni: márpedig az, hogy a magzat teste nem az anya teste, hanem a benne külön fejlődő gyermek saját tulajdona – ez biológiai tény.

hirdetés

Hogy az abortusz kioltja a magzatkorú gyermek életét – biológiai tény.

– Az abortusz kérdése nagyon érzékeny és bonyolult, s rengeteg érzelmet mozgat. Politikai határvonalak mentén megosztja a társadalmat – vallja az életvédő. 

– Hogy egy tankönyvben mit fogalmazunk meg, nagyon gondosan kell kitalálni, akkor is, ha alapvető igazságokat fogalmazunk meg – mondta.

Az én testem, az én döntésem

Az ezen az elven működő szervezetek és kampányok azt üzenik a nőknek, hogy az ő testük és az ő döntésük a szívük alatt növekedő magzat életének léte vagy nem léte, amikor az abortuszról határoznak – ezzel tulajdonképpen mozgalmi formába öntik az abortuszt – fogalmazott Földi-Kovács Andrea.

Őszinte értetlenséggel áll a propaganda előtt a Pro Life Hungary alapítója, Bartos Lídia Lelle is, mert akik általában ezt a nézetet híresztelik, a szeretetről, elfogadásról beszélnek: mindenkit úgy szeressünk, ahogy van, bárkihez vonzódhat bárki – de mindeközben a saját gyermekét nem fogadja el az ilyen ember, hanem a létezését is meg akarja szüntetni.

Felfoghatatlan, hogy miért nem tudják szeretni azt az ártatlan megfogant életet, akinek a megfoganása nem az ő hibája.

Kiemelte, ez a mozgalom furcsa kettősséget képvisel: egyik oldalon kiállnak, és a feltétlen szeretet mellett kardoskodnak, másik oldalon viszont az ártatlan életet kioltják. 

Az abortuszkampányok hatása a fiatalokra

A Fiatalok az Élet Szolgálatában alapítója, Keresztes Ilona elmondta, már az abortusz körüli szóhasználatban megjelenik a szélsőségesség. Akik a magzatelhajtás pártján érvelnek, törekednek meggyőzni az embereket arról, hogy az abortusz egy alapvető jog. De van egy másik – sajnos most még nagyon kis csoport –, amely az élet pártján áll. Ezenkívül léteznek olyan szélsőséges csoportok, akik fanatikus módon abortuszellenesek, ítélkeznek, gyilkost kiáltanak azokra a nőkre, akiknek terhességmegszakításuk volt. De mindhárom csoportnál hatalmasabbnak érzi Keresztes Ilona a csöndes csoportot, akik nem tudják, hogy mit gondoljanak. 

Továbbá kiemelte, hogy mindez valójában tabutéma, mert a társadalmi érzékenység kirívóan nagy.

Sokakat érint, sokakban él fájdalom, tanácstalanság ezen a téren, egyesek inkább hallgatásba vonulnak. 

Fontos, hogy beszéljünk a témáról!

Nálunk, a Fiatalok az Élet Szolgálatában alkalmain eleinte a babák anyaméhben zajló életéről tanultunk – mondta Keresztes Ilona. Aztán, mint mesélte, egyre többen jelentkeztek, hogy fel szeretnének szólalni a magzatok érdekében, de indulatmentesen, tudományos háttérrel érvelve.

Lídia megvallotta, semmilyen ideológiához nem köti az életvédelmet. Egyszerűen biológiai tény, hogy a magzat a fogantatás pillanatától emberi lényként létező individuum. Amit kevesen emelnek ki, hogy valóban a nő testéről is beszélünk abban az értelemben, hogy neki kell elviselnie az abortusz biológiai és pszichés következményeit. Ebből kifolyólag felmerülhet a meddőség és a vetélés kockázata. – Illetve van egy olyan tünetegyüttes is, amelyet poszttraumás stressz szindrómának nevezünk: tünetei sok esetben olyan nőknél is jelentkeznek, akiknek előzőleg abortuszuk volt. Ezt tájékoztató jelleggel szeretem elmondani, hogy a nő teste, de döntsön úgy róla, hogy minden következménnyel tisztában van – mondta a Pro Life Hungary alapítója.

Az abortusz relativizálása

Keresztes Ilona egyértelműen félelmet lát ebben a tényezőben. Mindenki, aki aktív szexuális életet él, tudja, hogy bármikor teherbe eshet. Sokak számára a gyermek fenyegető dolognak tűnik, mivel úgy gondolják, hogy egy olyan felelősséget kell vállalniuk, amit még nem tervezett be. A szülők a saját kezükben tartják a döntés jogát. Ha az abortuszhoz való jog megszűnne, akkor az a lehetőség, hogy mikor szüljenek, kikerülne a kezükből – így érzik. Nagyon sokan éreznek bűntudatot az abortusz után, de ha kimondanák, hogy az abortusz helytelen, akkor saját magukat ítélnék el. Ezért mintegy önigazolásként is jelennek meg bizonyos megnyilvánulások a közösségi médiában.

Ha életvédő szempontból bármilyen megnyilvánulást tesz az ember, azt automatikusan támadásnak minősítik az abortusz pártján állók – osztotta meg tapasztalatait Bartos Lídia Lelle, aki sokszor találkozik olyan esetekkel, amikor egy nő jelzi, hogy ő megtartaná a babát, de a párja vagy a környezete ellenzi. Ilyen helyzetekben az az érzés, hogy mellette áll valaki, nagyon sokat jelent a krízisben lévőnek. 

Az életvédelem az anya és a baba életének együttes védelmét jelenti.

Az életvédelem terjedése

Nagyon fogékonyak az emberek az életvédelem céljainak képviseletére – mondta Keresztes Ilona. Az abortuszok körüli kommunikációs hangzavar sokkal erőteljesebb, sötétebb és durvább, mint ami a való életben az emberek között történik. Az életvédő szervezetek azon munkálkodnak, hogy egészséges kommunikáció folyhasson a magzati élet fejlődéséről, a fogantatás szépségének titkáról, arról a fantasztikus megbízatásról, melyet egy nő a gyermekvállalás által kap – óriási az igény erre. A pozitív, színes ismeretek átadása egy kifejezetten boldog alkalom, amit jól fogadnak a hallgatók – mondta.

Élet a fogantatás pillanatától – élet a születéstől

Az életvédők a fogantatás pillanatától már élő embernek tekintik a magzatot, míg az abortuszpártiak általában a születéstől tartják élő embernek a babát. Az olvasatukban gyakorlatilag az anyaméhen belül a magzat a születésig, a kilenc hónap alatt abortálható. Lídia ennek mentén kiemelte, hogy egy harmadik csoportot is látni vél, amelynek tagjai a kettő közti állapot képviselői. Ők elismerik ugyan, hogy a baba már a fogantatás pillanatától emberi lény, de vannak olyan körülmények, amikor mégis abortálás mellett dönthetnek a szülők. Ezekben az esetekben nagyon nehéz érvelni, hiszen elfogadja az illető, hogy emberi lényről beszélünk, de betegség, erőszak, vagy más tényező okán mégis az abortusz mellett dönt. 

Ha ezekben a helyzetekben a baba létezésére fektetjük a hangsúlyt, és magunkon túltekintve nem őt büntetjük azért, mert az ő kromoszómáiban valami nem úgy alakult, ahogy mi szülőként terveztük, akkor ez nagy segítség lehet.

Az a tény, hogy az életszakaszoknak neve van (csecsemőkor, gyermekkor, kamaszkor, stb.), nem jelenti azt, hogy az életszakaszok határán élet-halál kérdésében dönteni lehetne az illető feje fölött. – A születés előtti életszakasz-határok sem jogosítanak fel senkit arra, hogy az előző életszakaszt túlhaladott magzat életéről döntsön – mondta Keresztes Ilona.

– Sokkal hatékonyabbak vagyunk akkor, ha nem hagyjuk abba az információ terjesztést – hívta fel a figyelmet a Kossuth Rádió vezető szerkesztője. Ha nem gondoljuk úgy, hogy a babák élete mellett érvelni ciki lenne… Az abortuszpárti oldal folyamatosan azt próbálja elérni, hogy az életpárti oldal érezze magát kellemetlenül.

A világ legtermészetesebb dolga, hogy ha érkezik egy baba, akkor az anyát és a babát védelem illeti meg, és nem lehetséges olyan krízishelyzet, melynek a megoldását egyikük életének kioltásával kellene megoldani.

Fotó: HírTV