Soltész Miklós: A keresztény könnyűzene nem lehet öncélú
– Miért fontos a keresztény könnyűzene támogatása? – A keresztény közösségek és a keresztény kultúra továbbadása fontos számunkra. Ebben a keresztény könnyűzenének is szerepe van. A Kormány természetesen nem akarja megmondani, milyen zene legyen a templomokban, de támogatja a fiatalokat megszólító és közösségépítő törekvéseket. Az egyházi könnyűzenét játszó templomi zenekarokat is szeretnénk segíteni, megerősíteni. Mára számos nagyszerű zenekar szolgálja egyházi közösségeinket. Ezek a zenekarok leginkább két dologgal küszködnek: az egyik a felszerelés megvásárlásának a nehézsége, legyen az gitár, erősítő vagy bármi más, ami ehhez szükséges. A másik pedig, hogy jobb minőséget tudjanak elérni. A Kormány az előbbiben tud segítséget nyújtani, ami persze hatással lehet az utóbbira is. Reményeink szerint a tavaly év végén bejelentett támogatást az idei évben is tudjuk biztosítani. 
– A zene társadalmi szerepe sokat változott az elmúlt évtizedekben. Hatásosan lehet a könnyűzenével elérni a fiatalokat? – A ’60-as évek óta a könnyűzene nagy utat járt be. Mindez igaz az egyházi könnyűzenére is. Egyszerre születtek nagyszerű és kevésbé nagyszerű zenei alkotások. A keresztény könnyűzene nem lehet öncélú, a közösséget és annak értékeit kell szolgálnia. Nagy a könnyűzenét játszók felelőssége, akik sokszor jelentős hatással vannak fiataljainkra. Ezért nemcsak az a fontos, milyen zenét játszanak, hanem az is, hogyan élik az életüket, milyen mintát adnak. Lehet valaki nagyszerű zenész, kiváló dalok szerzője és előadója, ha az élete sajnos rossz mintát sugall. Ugyanakkor számtalan olyan együttes van, ahol fiataljaink pozitív mintát és igazi közösségi élményt kapnak. Erre a mai világban egyre nagyobb szükség van.
– Felismerték más országok az egyházi könnyűzene fontosságát? – A határon túli magyar közösségekben örömmel tapasztalom, hogy igen. Erdélyben számos alkalommal vettem részt gitáros miséken, istentiszteleteken, ifjúsági találkozókon, melyek sok fiatalt tudtak megszólítani. Nagy élmény részt venni például a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozón. Ugyanakkor szeretném hangsúlyozni, hogy a keresztény könnyűzene nem kizárólagos, meg kell ismerni a gregorián énekeket és a hagyományos népzenét is. Az egyik nem zárja ki a másikat, egy-egy szentmisén vagy istentiszteleten is jól megférnek egymás mellett a népénekek, a kórusművek és a gitáros dalok. Egy példát hadd említsek: amikor Varga László atya püspökké szentelése volt Kaposváron, akkor végig egy énekkar szolgált, de a liturgia végén gitáros éneket is előadtak volt közösségének a fiataljai. A kettő nagyon szépen kiegészítette egymást, és szerintem erősítette a püspökszentelés ünnepét. 
– Melyek a legfontosabb célok a közeljövőben? – A keresztény fiatalok és a keresztény könnyűzene szempontjából az idei évben két nagyszabású rendezvényt emelnék ki. Az egyik az Ez az a nap!, ami júliusban lesz a Puskás Arénában. A másik a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptemberben, amely a Katolikus Egyház egyik legjelentősebb világeseménye, de nyitott a nem katolikusok felé is. Az egyhetes eseménysorozat minden korosztályt meg akar szólítani, ifjúsági programok is lesznek. Persze a nagy rendezvényeken kívül évről évre rengeteg egyházi közösségi tábor és ifjúsági program is van Magyarországon és a Kárpát-medencében, ezeket is igyekszünk kormányzati támogatásban részesíteni. Tudom, hogy a hírek sokszor a keresztény értékrend háttérbe szorulásáról, a fiatalok érdektelenségéről szólnak. Ugyanakkor a számtalan ifjúsági program, egyházi közösségi esemény éppen az ellenkezőjét mutatja. Az említett programok is erősítik a keresztény közösségeket, ezért köszönet illeti a szervezőket, a zenészeket, énekeseket és mindazokat, akik meg tudják szólítani a fiatalokat. Hiszen Európában és a Kárpát-medencében ők fogják tovább vinni a keresztény hitet és kultúrát.
Tóth Gábor
Kiemelt képünkön Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkár. (Fotó: Vasárnap.hu)
