Ápolók napja – az ápolói szolgálat a teljes magyar nemzet szempontjából kulcsfontosságú
A helyettes államtitkár elmondta: hatodszor ünneplik február végén az ápolók napját, amelyen Kossuth Lajos húgára, Kossuth Zsuzsannára emlékeznek, aki 1949-ben a tábori kórházak főápolónője volt, és akiről sebesült katonák feljegyezték, hogy anyai gyengédséggel bánt velük.
Ennek az odaadó, ember feletti szolgálatnak az eredményeként válhatott Kossuth Zsuzsanna a magyar ápolók és minden magyar egészségügyi dolgozó példaképévé – mondta.
Csiki Zoltán hangsúlyozta: az ápolók adják a „magyar egészségügy lelkét és szívét”, nekik köszönhetjük az egészségügyi rendszer működését, könnyebbé teszik a betegek mindennapjait és biztosítják számukra az emberhez méltó életet.
Kitért arra is, hogy az egészségügyi szakdolgozók munkáját elismerve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020-at a nővérek és szülésznők évévé nyilvánította.
Kiemelte: ahogy az ápolóknak a betegekről, úgy a társadalomnak, a kormánynak is gondoskodnia kell arról, hogy biztosítsa az egészségügyi dolgozók számára azt az anyagi, szellemi és erkölcsi hátteret, amely lehetővé teszi, hogy szolgálatukat mindig a tudásuk szerint a legjobb módon, a legkorszerűbb eszközökkel végezhessék.
Rámutatott: 2020 januárjától 14 százalékkal emelkedtek az egészségügyi szakdolgozói alapbérek és még idén novemberben várható egy újabb 20 százalékos béremelés. A program mintegy 81 ezer egészségügyi szakdolgozót és további 4000 védőnőt érint, az idén 82 milliárd forintot biztosít erre a célra a kormány.
Amíg 2010-ben egy felsőfokú végzettségű ápoló 199 ezer forintot keresett, addig idén novemberben már több mint 530 ezret fog kapni – érzékeltette a béremelés mértékét a helyettes államtitkár.
Hozzátette, folytatódik a nővérszállók fejlesztése, és 8 milliárd forintot fordítanak a kórházak ápolási eszközparkjának fejlesztésére, ebből 16 500 új eszközt tudnak beszerezni.
Minya Tünde, a Magyar Ápolási Egyesület (MÁE) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ápolók éve 20 millió egészségügyi dolgozót érint világszerte. A cél a szakma minél szélesebb körben való elismertsége, és felhívni a figyelmet arra, hogy az ápolók és szülésznők nélkülözhetetlenek az egészségügyi ellátásban. Ahhoz, hogy munkájukat maradéktalanul végezhessék, a szakmai tudás mellett szükség van megfelelő ellátási körülményekre, kölcsönös tiszteletre, megbecsülésre, szervezetek közötti együttműködésre és piacképes bérre. A világméretű kampány célja, hogy rámutasson a világszerte tapasztalható szakdolgozói hiányra és felkeltse a fiatalok érdeklődését e hivatás iránt.
Az Országgyűlés 2014-ben nyilvánította a magyar ápolók napjává február 19-ét, Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húgának születésnapját.
Az ötezer tagot számláló Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsannának az 1848/49-es szabadságharc alatt nyújtott ápolói tevékenységére emlékezve ünnepli meg évről évre a magyar ápolók napját.
Az emléknap alkalmából tizennyolcan miniszteri elismerő oklevelet vehettek át, ugyancsak miniszteri elismerő oklevelet kapott a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház csecsemő- és gyermekosztálya, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet gyermekosztályának újszülöttrészlege.
A MÁE által alapított Kossuth Zsuzsanna-díjat Oláh András, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja vehette át.
(MTI)
Kiemelt képünkön Csiki Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi fejlesztésekért felelős államtitkára beszél az új laparoszkópos torony bemutatásán az Orosházi Kórházban 2019. december 12-én. MTI/Rosta Tibor
