Üres beszéd helyett: Megjelent a kormány klíma- és természetvédelmi akcióterve
Tavaly márciusban látott napvilágot az a közlemény, miszerint az Európai Parlament szorgalmazza az eldobható műanyagok betiltását. Az EP döntésének értelmében 2021-től betiltják az alábbi műanyag termékeket:
- egyszer használatos evőeszközök (villák, kések, kanalak és pálcikák),
- egyszer használatos tányérok,
- szívószálak,
- fülpiszkálók,
- léggömbök pálcikái
- oxidatív úton lebomló műanyagok, ételtartók és expandált polisztirolból készült poharak.
Az EP által jóváhagyott javaslatot tavaly májusban fogadta el hivatalosan az általános ügyekkel foglalkozó tanács.
Újabb újrahasznosítási célokat fogalmaztak meg
A szabályban nem csak az előbb felsorolt műanyagok betiltását nyilvánították ki. A tagállamok irányába tett követelések szerint azoknak „2029-re a műanyag flakonok 90 százalékát össze kell gyűjteniük, a műanyag palackoknak 2025-re legalább 25 százalékukban, 2030-ra pedig már 30 százalékukban újrahasznosított anyagból kell állniuk” – olvasható az Európai Parlament oldalán.
Az azóta eltelt több mint másfél év alatt számos erre vonatkozó intézkedés történt hazánkban is, de a legátfogóbb intézkedések bevezetésére vonatkozó szabályozást február 19-én ismertette Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Az akciótervre már Orbán Viktor is kitért évértékelő beszédében, ahol azt hangsúlyozta:
a politikai divattá lett klímavédelem kérdésében a sok üres beszéd helyett ideje inkább helyesen cselekedni.
A klíma- és természetvédelmi akcióterv
A magyar kormány nyolc pontból álló klíma- és természetvédelmi akciótervének intézkedései megfelelnek a klímapolitika három elvárásának is, vagyis az hozzájárul a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, alkalmazkodást jelent az éghajlatváltozáshoz, valamint szerepe van a szemléletformálásban is.
Illegális hulladéklerakók felszámolása
Az akcióterv elindítása július elsejével veszi kezdetét, amikor megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, és ugyanezzel a dátummal létrehozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóságot. Az új hatóság feladatai között szerepel majd többek között a hulladék-gazdálkodási ágazat ellenőrzése, az illegális hulladéklerakók felkutatása és felelőseinek büntetése, illetve az ingatlantulajdonosok kényszerítése, együttműködésben az önkormányzatokkal, a hulladék eltávolítására. Ösztönözni kívánják az újrahasználható termékek elterjedését. Az erre vonatkozó intézkedéseket a kormány várhatóan tavasszal hozza meg.
Betiltják az egyszerhasználatos műanyagokat, valamint lehetővé teszik az üveg- és műanyagpalackok, illetve a fémdobozok visszaváltását.
A feljebb már említett EP által elfogadott szabályozás értelmében nálunk is betiltják 2021-től az egyszer használatos műanyagok forgalmazását és használatát, mely különösen a műanyag poharakat, evőeszközöket, tányérokat, szívószálakat és bevásárlótáskákat érinti. Kiemelten fogják támogatni azokat a hazai kis- és közepes vállalkozásokat, amelyek részt vesznek az egyszer használatos műanyag termékeket felváltó új termékek fejlesztésében és gyártásában. Ezzel párhuzamosan lehetővé teszik az üveg- és műanyagpalackok, valamint a fémdobozok visszaváltását. Az újrafelhasználásra nem alkalmas hulladékot pedig energiává alakítják át.
A hazai folyók védelme
Különös hangsúlyt fektetnek a hazai vizek védelmére. Ahogy Palkovics László megjegyezte: nem engedhető meg, hogy a külföldről származó, folyókon keresztül ide érkező, felelőtlen környezethasználatból származó hulladék tovább károsítsa a természeti, nemzeti értékeket, folyókat, vizeket és azok élővilágát. Így különösen a Duna és a Tisza műanyagoktól való megtisztításáról gondoskodnak.
A multinacionális cégek környezetbarát technológiákat kell, hogy alkalmazzanak, valamint támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését.
A multinacionális cégektől szigorúan elvárják a környezetbarát technológiák alkalmazását. 32 Mrd forinttal támogatják a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését, mellyel a helyben elérhető, megújuló energiaforrások használatát segítik.
Megújul a Mátrai Erőmű
A korszerű és innovatív megoldások a hazai energiatermelésben elv értelmében környezetbaráttá alakul a Mátrai Erőmű is. Annak lignites egységeit fokozatosan vezetik ki, 2025-öt követően a széntüzelés is leáll. Ezzel párhuzamosan pedig a földgáz alapú fejlesztés mellett olyan innovatív technikákat juttatnak szerephez, mint a napelemes áramtermelés, a villamosenergia-tárolás.
Minden újszülött után tíz fa
Az erdős területek bővítésének értelmében minden újszülött után legalább 10 fát ültetnek, mely nagyjából évi 1 millió fát jelent. Ezzel az ország az ország erdővel borított területe 2030-ra 27%-ra növekszik. A faültetési program keretében az erdőgazdaságokban, utak és vasútvonalak mentén, barnamezős és a honvédségi használatra feleslegessé vált területeken ültetnek fákat.
Napenergia
10 éven belül meghatszorozzák a naperőművek kapacitását. A rezsicsökkentés sikeres eredményeit folytatva szeretnének innovatív energiát biztosítani a magyar családok részére. A kormány elképzelései szerint 2030-ra az előállított energia 90 százalékban széndioxidmentes lesz.
A magyar háztartások segítésének értelmében okos fogyasztásmérőket telepítenek, hogy a családok saját maguk dönthessenek az energiafogyasztásuk mértékéről és időzítéséről. Ezzel a villamosenergia fogyasztását kívánják szabályozhatóvá tenni.
Támogatják az olcsó és elektromos autók beszerzését és használatát
Az elektromos autók beszerzésének átalakításával párhuzamosan szigorúan korlátozzák a szennyező autók behozatalát. A kis és olcsó elektromos autók nagyobb támogatásával szeretnék ösztönözni ezen autók vásárlását. Az elektromos járművek használatához szükséges háttér biztosítása érdekében minden újépítésű társas- és irodaházban lehetőség lesz az elektromos autók töltésére. E mellett elindítják a Zöld Busz Programot, melynek keretében 2022-től csak elektromos buszt lehet üzembe helyezni a 25 ezer főt meghaladó lélekszámú településeken.
Zöld Államkötvény
A Zöld Államkötvény megvásárlásával az egyén a klímavédelem programját segíti, ugyanis a kormány vállalja, hogy az ebből befolyó pénzt kizárólag zöld ügyek finanszírozására használja majd fel.
Az akcióterv részeként még csütörtökön jelentette be Nagy István agrárminiszter, hogy személyi jövedelemadó-mentesek lesznek a méhészeti termékek értékesítéséből származó bevételek. A klímavédelmi intézkedések alappillérének nevezte a méhészek támogatását.
Ahogy Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti államtitkára megjegyezte: a kibocsátási szint további csökkentése mellett kiemelt törekvés az energiabiztonság, a klímavédelem és a gazdaságfejlesztési célok egymást erősítő összehangolása, a teremtett környezet megóvása, amelyet az akciótervben foglalt konkrét intézkedések segítenek elő.
Forrás: MTI, kormany.hu
Kiemelt képünk forrása a Pixabay.com
