A gyermek kincs, szülessen bárhol is a Kárpát-medencében!
– A Magyar Kormány Családvédelmi Akciótervének van hatása a határon túli magyarságra? Többen érkeznek az anyaországba a kedvezőbb családtámogatási rendszer miatt?
– Abban bízunk, hogy a folyamatosan bővülő magyar családpolitikai intézkedések rendszere inkább a jelenleg Nyugat-Európában élő és munkát vállaló fiatalok esetében lehet a Magyarországra való visszatérést elősegítő érv. A Kárpát-medencei magyarok helyben maradása és boldogulása érdekében átfogó programokat valósít meg a kormányzat.
2018 a Családok Éve mellett a Külhoni Magyar Családok Éve is volt, amikor átlépte a magyar családtámogatási rendszer a trianoni határokat. 2018-tól a külhoni magyar családok számára is elérhető az anyasági támogatás, illetve a babakötvény, míg 2019-től már a babacsomag is. Ezzel is tanúságot téve amellett, hogy
minden magyar gyermek kincs, szülessen bárhol is a Kárpát-medencében vagy a nagyvilágban.
A Köldökzsinór program által kínált lehetőségekkel több mint 18 000-en éltek eddig. Fontos mérföldkő, hogy a határon túl született gyermekekkel együtt 2019-ben átlépte a 100 000-et a magyar újszülöttek száma. 
– Mire lenne főként szüksége a határon túli magyar családoknak (anyanyelvi óvoda, védőnői hálózat, online felületek fejlesztése stb.)?
– Intézetünk a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségével együttműködve mérte fel a külhoni magyar családok támogatásának igényeit 2019 őszén.
A külhoni családszervezetek elsősorban nem anyagi támogatást kértek, hanem a családok mindennapjait segítő, lakóhelyükön nem elérhető, hiányzó szolgáltatásokat.
Óvodai és iskolai étkeztetést, napközit, délutáni gyermekfelügyeletet. A szórványban élők számára az iskolabusz jelentene komoly segítséget.
Fontos kiemelni, hogy a Magyar Kormány közel 50 milliárd forintot fordít 112 új óvoda és bölcsőde építésére, illetve több mint 665 bölcsődei és óvodai intézmény megújítására 2021-ig.
A programban létrejövő bölcsődék és óvodák magyar nyelvű közeget biztosítanak a legkisebbek fejlődéséhez és neveléséhez, elősegítve ezzel az anyanyelvi oktatásba való átmenetet. A védőnői hálózat határon túli kiterjesztése, újjáélesztése érdekében szintén fontos előkészítő munka folyik intézetünk aktív részvételével.
– Mely országok családpolitikája hasonlít a magyar rendszerre? Akadnak jó példák, amiket átvehetünk?
– Minden ország a saját társadalmi és kulturális szokásainak megfelelően alakítja ki a családpolitikáját. A fejlett világ országainak szinte mindegyike küzd demográfiai problémákkal, az idősödő társadalom hatásaival. A kérdés az, hogy ezekre a kihívásokra milyen válaszokat adnak. A belső erőforrások, a családok megerősítésével válaszolnak azokra, avagy a migrációban látják a megoldást. Intézetünk folyamatosan nyomon követi a nemzetközi családpolitikai eseményeket, változásokat, ezekről hírlevelet is készít a döntéshozók és civil partnerei részére. A kelet-közép-európai államok intézményrendszere és társadalmi, demográfiai kihívásai hasonlítanak leginkább, különösen igaz ez a visegrádi országokra. Ha konkrét példát kellene említenem, a folyamatosan, a magyarral karöltve fejlődő lengyel vagy cseh intézkedések mellett a nagy hagyományokkal rendelkező francia rendszert vagy az édesanyák foglalkoztatásában élen járó skandináv államokat említeném, de figyelemre méltóak a kelet-európai régió innovációi is, például az észt nagycsaládosokat érintő intézkedések vagy az orosz „anyasági tőke” bevezetése is. 
– A KINCS elkészítette Európai Családpolitikai Rangsort. Ennek melyek a legfontosabb következtetései?
2019-ben első alkalommal állítottuk össze az Európai Családpolitikai Rangsort, ebben 45 ország, a 28 uniós tagállam mellett 17 unión kívüli ország családpolitikai intézkedéseit vetettük össze. A rangsor célja az volt, hogy rálátást nyújtson az adott országokban elérhető, a családokat támogató intézkedések komplexitására, az igénybe vehető szolgáltatások körére. A rangsorból kiderül az is, mely országok tekintik a családot megkülönböztetett társadalomalkotó egységnek, illetve, hol jelenik meg a családpolitika hangsúlyos, önálló szakterületként.
A rangsor élén Magyarország, valamint a II. világháború óta családpolitikai etalonként kezelt Franciaország végzett.
Megállapítható, hogy az uniós tagállamok a lista elején, míg a nem EU-tagok a lista hátsó részein szerepelnek.
– A KINCS nemzetközi téren is egyre jelentősebb tevékenységet fejt ki. Melyek a legfontosabb eredmények?
Valóban így van, intézetünk jelentős hangsúlyt fektet a nemzetközi megjelenésre is. Célunk, hogy élő szakmai kapcsolatot alakítsunk ki a családpolitikában aktív külföldi szervezetekkel. Számos bilaterális kapcsolatfelvételre történt (Németország, Lengyelország, Horvátország, Észtország, Litvánia, Csehország, Dél-Afrikai Köztársaság, Ghána, Kenya, Dél-Korea, USA), miközben több nemzetközi szervezettel, érdekképviselettel is megkezdtük az együttműködést. Németországtól az Egyesült Államokig számos előadást tartottunk az immár hivatkozási pontként számon tartott kiterjedt magyar családpolitikai intézkedésekről.
2019 áprilisában zajlott a „Családbarát fordulat Európáért” című nemzetközi konferencia Budapesten. Az Európában hiánypótló rendezvényen, amelyre 12 országból érkeztek, a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok bemutatása mellett megvizsgáltuk azokat a szempontokat, amelyek egy családbarát társadalom és egy családbarát Európa építéséhez szükségesek.
A Kopp Mária Intézet 2019-ben hívta életre azt a családpárti szakmai hálózatot, amivel lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy a családi értékek mellett elkötelezett döntéshozók találkozhassanak. Az első ilyen alkalom 2019 novemberében volt Budapesten. Az angol nyelvű workshop során olyan kérdéseket vitattunk meg, mint a családi értékekért való lobbizás az EU-ban és az Európa Tanácsban, az ENSZ-ben, a családi értékek felismerése, támogatása és terjesztése, valamint jó gyakorlatok bemutatása. A workshop résztvevői 12 országból érkeztek, és közel húsz szervezetet képviseltek.
Kiemelt képünk forrása: Kopp Mária Intézet
