Rubens és a flamand festők sikere töretlen

– Két és fél hónapja látható a Szépművészeti Múzeumban a Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora című kiállítás. Milyenek eddig a látogatói visszajelzések?

– Egy kiállítás esetén a legobjektívebb visszajelzés a látogatók száma, melynek alapján ez a tárlat rendkívül népszerű, már több mint százezren csodálták meg a kiállított műveket. Az érdeklődés töretlen: az előre foglalható tárlatvezetésekre már gyakorlatilag nincs szabad időpont a kiállítás végéig, és a tárlatot népszerűsítő kisfilmeket is több ezren tekintik meg a videó-megosztó csatornákon.

A fentiek és az előzetes jegyeladások tükrében elmondható, hogy a kiállítás bekerül a Szépművészeti Múzeum tíz leglátogatottabb kiállítása közé.

Ha nem a számokat, hanem a személyes véleménynyilvánításokat nézzük, akkor is rendkívül örömteli és pozitív a kép: immár a harmadik vendégkönyv telik be lelkes magyar és idegennyelvű bejegyzésekkel, és a közösségi médiában is hasonló megnyilvánulásokat olvashatunk a tárlat látogatóitól.

– Hatalmas előkészületet és szervezést igényelt a kiállítás megszervezése. Mi jelentette a legnagyobb kihívást?

– Egy-egy nagy kiállítás megszervezése több éves előkészületet jelent, ez esetben is négy év telt el az elő lépés és a kiállítás megnyitása között. Az egyik legnagyobb kihívást a kölcsönkért műtárgyak megszerzése jelentette, továbbá a kölcsönző intézményekkel való kapcsolattartás, az ezzel összefüggő szakmai és jogi feladatok is rengeteg időt és erőfeszítést igényeltek. A kiállításra csaknem 40 gyűjteményből kértünk kölcsön festményeket, köztük a párizsi Louvre-ból, a szentpétervári Ermitázsból, a madridi Pradóból és a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak. Szintén fontos kiemelni a két nyelven megjelentetett, több mint négyszáz oldalas katalógus több éves munkálatait.

– Milyen koncepció alapján tervezték meg az időszaki kiállítást? Milyen elgondolások mentén ismerhetjük meg a dél-németalföldi festészet kiemelkedő alkotásait?

– A nagyszabású kiállítás a Szépművészeti Múzeum jelentős művészettörténeti korszakokat és kiemelkedő nemzeti festőiskolákat bemutató sorozatának ötödik állomása. Elsőként 2005-ben, a spanyol festészet több évszázadon átívelő tárlatával találkozhattak a látogatók, a múzeum felújítási munkálatai előtti utolsó, közel negyedmillió látogatót vonzó kiállítás pedig a holland „arany évszázad” páratlan festészeti alkotásait vonultatta fel.

 A kiállítás legfőbb célkitűzése volt kiemelkedő kvalitású: saját és kölcsönzött művek révén bemutatni Peter Paul Rubens művészetének jelentőségét,

és az egész korszakra gyakorolt meghatározó, rendkívül erős hatását, valamint az ebből és emellett kibontakozott sokrétű, stilárisan és tematikailag egyaránt gazdag 17. századi flamand festészetet. Fontos szempont volt az is, hogy a budapesti tárlat ráirányítsa a figyelmet a két régió – Dél-Németalföld és Magyarország – gazdag múltra visszatekintő kulturális kapcsolataira, melyek egyik kulcsfigurája Lipót Vilmos főherceg volt.

– Peter Paul Rubens művészete óriási hatással bírt az európai művészettörténetre. Ennek nyomán mely témák váltak népszerűvé?

– Rubens nemcsak alkotásainak kvalitásával, invenciózus témaválasztásával, hanem abból a szempontból is kiemelkedett a kor flamand művészei közül, hogy szinte minden festői műfajban alkotott, míg kortársainak többsége egy-egy műfajra – pl. tájkép, csendélet, portré vagy architektúrafestészet – specializálódott. Legjelentősebb hatása talán Rubens történeti tárgyú képeinek, tehát a bibliai, mitológiai jeleneteket ábrázoló műveinek volt.

– A Rubens-képek mellett azonban feltűnik többek közt Van Dyck festménye, Stuart Mária Henrietta hercegnő esküvői portréja is. Ezt a kiemelkedő jelentőségű műalkotást valamivel több, mint egy éve a Szépművészeti Múzeum megvásárolta. Terveznek további hasonló beruházást?

– Van Dyck művét a múzeum a Kormány támogatásának köszönhetően 2018 végén, a londoni Christie’s aukciósház árverésén szerezte meg. Ezt azóta egy újabb jelentős gyűjtemény-gyarapítás követte: intézményünk a múlt év elején Renior Fekvő női aktot ábrázoló festményét – szintén a Kormány támogatásával – vásárolta meg. Ez az alkotás a Szépművészeti Múzeum története elmúlt száz évének legjelentősebb egyedi értékű szerzeménye. A múzeum gyűjteményeinek gyarapítása tehát folyamatos, ha nem is a fenti léptékben, de az intézmény minden évben gazdagabb lesz jó néhány jelentős alkotással. Így az elődeink által összegyűjtött műkincsek megőrzése és kiállítása mellett a múzeum annak a célkitűzésnek is igyekszik eleget tenni, hogy az általa őrzött kulturális javakat gyarapítsa.

 

 

Kiemelt képünk: Peter Paul Rubens Decius Mus-sorozatának egyik darabja, A jóslat kinyilatkoztatása. (Forrás: Szépművészeti Múzeum)