Gyöngyöspata: a romákat képviselő alapítvány kurátora korábban sokat tehetett volna a szegregáció felszámolásáért
Inkább a melegházasságok elismeréséért harcoltak Farkas Lilláék
Mint ismeretes, a Debreceni Ítélőtábla tavaly szeptemberben hozott jogerős ítéletet a személyhez fűződő jog megsértése miatt több felperes – köztük a fent említett, Farkas-féle alapítvány – által kezdeményezett, a gyöngyöspatai önkormányzatot érintő perben. A táblabíróság megállapította, hogy a település iskolájában elkülönítéssel megsértették az érintettek egyenlő bánásmódhoz való jogát, ezért javukra fejenként és a jogsértéssel érintett tanévenként kártérítést ítélt meg, százmillió forintos nagyságrendben.
A pénz az ítélet szerint a szegregációs ügyben érintett 62 cigány tanuló családjának jár.
A térség országgyűlési képviselője, Horváth László arról számolt be nemrég az ügy hátterével kapcsolatban, hogy az elkülönített oktatás több éven át jellemezte a gyöngyöspatai iskola pedagógiai gyakorlatát „egy rendkívül feszült,
az intézmény mindennapi életét durva erőszakkal megfertőző” időszakban.
Mint mondta, a tantestület ebben a kényszerhelyzetben rossz választ adott, ám akkor ez tűnt a helyzet kezelésére egyedül alkalmas megoldásnak; a 2011-2012-es tanévben lezajlott fenntartóváltás után a diákok elkülönítése fokozatosan megszűnt.
A gyöngyöspatai iskolaügyben a romák álláspontját „képviselő” Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvánnyal kapcsolatban nemrég (nyilvánosságra került, írásos üzenetváltásokra alapozva) az is felvetődött, hogy
az a perrel összefüggő feladatot pénzért végezte el.
Rétvári: a Soros által pénzelt alapítvány nem véletlenül terelte pénzügyi síkra az ügyet
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, Rétvári Bence a napokban kijelentette: a kormány azt elismeri, hogy a szegregáltan oktatott gyöngyöspatai gyerekeknek jár a kártérítés, de az emberek igazságérzetét és a több mint hatvan érintett sorsának jobbra fordulását is az szolgálja, ha ezt nem készpénzben, hanem más formában, oktatásként, képzésként kapják meg. A parlamenti államtitkár álláspontja az, hogy a gyerekek érdekét az szolgálja, ha nyelvi, informatikai képzésben, szakképzésben részesülnek, ha segítséget kapnak beilleszkedési nehézségeik leküzdéséhez és a trauma feldolgozásához. Hozzátette:
a pénz „nem alkalmas a társadalmi helyzet kezelésére, csak a feszültség szítására”.
Rétvári arról is szólt, hogy a Soros György által támogatott Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány „nem teljesen véletlenül” nem foglalkozott a képzéssel, és terelte anyagi síkra az ügyet. Úgy véli, az alapítvány szándékosan politikai tőkét akart kovácsolni az esetből, hogy a szegregációra hivatkozva lejárassa Magyarországot a nemzetközi színtéren.
A politikus szerint különösen kétszínű a 2004 és 2010 közötti kormányokban szerepet betöltők megszólalása az ügyben, ugyanis amikor kormányon voltak, nem tettek semmit a jogsértő helyzet felszámolásáért, most pedig, amikor a kormányzat oktatással és képzéssel szeretne segíteni, hangosan kritizálják ezt.
Az államtitkár által említett baloldali politikai közegben működött az a Göncz Kinga minisztersége alatt gründolt Egyenlő Bánásmód Hatóság is, melynek tanácsadó testületi elnökeként – a baloldali-ellenzéki érdekkörök mentén újra és újra felbukkanó Majtényi László mellett – a gyöngyöspatai ügyben ma felperes alapítvány kurátora, Farkas Lilla sokat tehetett volna a hasonló jogsértések ellen. A hatóság más ügyeket viszont látványosan felkarolt, így
először is jogalkotási javaslatot tettek a házasság intézményének megnyitásáról a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek részére.
