A közös identitás a visegrádi együttműködés kulcsa
A V4 identitás alappillérei
A visegrádi országok körében készült kutatást, melynek középpontjában Európa- és identitáspolitikai kérdések szerepeltek, Lajtai Márk, a CEPER vezető elemzője mutatta be. Az elemző elmondta, a V4-ek kooperációja közismert ténynek számít, ugyanis az összes megkérdezett több mint négyötöde már hallott róla, és több mint 70 százalékuk meg is tudta nevezni az együttműködést.
Bár a visegrádi együttműködés mint koordinatív szerepet betöltő országcsoport jelenleg nem intézményesített keretek között tevékenykedik (egyetlen intézményük az országok közötti hatékonyabb együttműködést elősegítő Nemzetközi Visegrádi Alap, amely 2000 óta működik), a megkérdezettek abszolút többsége szerint szükség volna az intézményesítésre; ezt a véleményt leginkább a magyarok és a szlovákok osztják.
Vajon létezik-e olyan, hogy V4 identitás, s ha igen, milyen részelemek által ragadható meg? – tette fel a kérdést a CEPER kutatása. Az adatok azt mutatják, hogy a visegrádi országok népességének kétharmada, 66 százalék gondolja úgy, hogy a négy országnak vannak közös jellemzői, s ennek egyik legfontosabb eleme a keresztény identitás, valamint a politikai ideológiákkal való azonosulás:
a térségben kétszer annyian azonosítják magukat jobboldaliként, mint baloldaliként.
A magukat jobboldalinak vallók a fiatalok körében felülreprezentáltak: az idősebbek a legtöbb esetben baloldali kötődésűnek bizonyultak. A családpolitikai törekvésekre mind a négy ország pozitívan tekint, a megkérdezettek 51 százaléka teljes mértékben elégedett országa jelenlegi családpolitikai rendszerével, az arány Magyarország és Lengyelország esetében kiemelkedő.
Lajtai Márk előadása végén kiemelte: a pesszimista hangokkal kísért európai gazdasági lassulás mellett a V4-országok gazdasági fejlődését trendszerű, óvatos optimizmus jellemzi a négy ország lakossága körében.
Nincs politikai háttér kulturális és mentális háttér nélkül
Kiss Gy. Csaba irodalom- és művelődéstörténész előadásában kifejtette,
a visegrádi országok himnuszainak toposza közös: a vihar, az égzengés, a traumák toposza lengi be őket, mely a nemzeti sors törékenységére utal.
A nemzet fogalma merőben mást jelent keleten és nyugaton. A rebellis, lázadó, hódoltsági tradíció, a túlélés művészete közös:
évszázadokon keresztül hiányzott az állami függetlenség mind a négy országban, azonban a függetlenség mint cél, meghatározta a nemzetté válást.
A francia felvilágosodás gondolkodói szembeállítottak egy haladó világot egy hátramaradott, civilizálatlan, barbár világgal, s később a kommunista korszak sztereotípiái is mélyen belevésődtek a nyugati közvéleménybe, a politikusok reflexeibe és gondolkodásmódjába. Miközben a kelet-európai országoknak két totalitarizmus emléke él, addig a nyugati emlékezésben döntően csupán a második világháború, a holokauszt a meghatározó. Ők nem tapasztalták meg a kommunizmust, nekik nem sokat mond a gulág.
Éppen ezért ideje lenne az emlékezeteket egyenjogúsítani, ez a V4-ek közös megoldásra váró feladata. A kultúr- és emlékezetpolitika összehangolása kiemelten fontos feladat, az energiabiztonság területén pedig a rövidtávú gazdasági érdekek helyett hosszútávú energiapolitikai összehangolásra volna szükség – hangsúlyozta Kiss Gy. Csaba.
A Fidesz felfüggesztése mutatja a V4-ek sikerét
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója előadásában elmondta, a visegrádi országok együttműködése elsősorban a társadalmi hasonlóságon alapul. A történelmi tapasztalatok és a társadalmi értékrend összehangolása a V4 országok esetében jóval könnyebb feladat, mint mondjuk Németország és Franciaország esetében, mely két ország meg is sínylette együttműködésében különbségeik súlyát.
Mráz Ágoston Sámuel elmondta, bár manapság egyre több Európai Néppárt-„szakértő” bukkan fel, mégis közismert tény, hogy a Néppárt egyelőre fenntartja a Fidesz pártból történő felfüggesztését,
ez a helyzet azonban közvetetten a V4-országok sikerét mutatja, hiszen korábban a nagyhatalmi érdekek a visegrádi régiót kis országokra akarták tagolni, törekvésük azonban láthatóan sikertelen volt.
2020-ban a pénzügyi kérdések állnak majd a középpontban: meglátjuk majd, hogy Nyugat- és Közép-Európa milyen együttműködést tud együtt kidolgozni.
Orosz kérdés Csehországban
A V4-ek kapcsolata támogatáson alapuló kapcsolat – emelte ki Karel Sál cseh politikai elemző előadásában. Az együttműködés a cseh kormány érdekeit is szolgálja a költségvetési tárgyalások, a migráció, az energiapolitika témáját illetően, vagyis a legtöbb területen egyetértés mutatkozik.
Azonban az elemző határozottan felhívta a figyelmet a V4-ek Oroszországhoz való eltérő viszonyulására, mely kérdésben a négy ország szorosabb együttműködésére lenne szükség.
Karel Sál a cseh pártok különböző nemzetközi együttműködésekhez történő hozzáállása bemutatása után elmondta, a csehek körében soha olyan népszerű nem volt még a V4 együttműködés, amint a két legutóbbi kormányzati ciklus ideje alatt.
Intézményesítés-párti lengyelek
Jacek Karnowski lengyel újságíró szerint Lengyelország mind regionális, mind kulturális-gazdasági értelemben is dél felé tekint, hiszen erős nyomásnak van kitéve déli szomszédja által. Meglátása szerint a visegrádi együttműködés a régió minden szereplője számára jó, hiába próbálják mások támadni, nevetségessé tenni az összefogást.
Talán épp ennek elkerülése miatt, Lengyelország szorgalmazná leginkább a visegrádi együttműködés intézményesített szervezetének létrehozását, mely az újságíró szerint előrelépést jelentene, igaz, erre nem minden ország áll még készen. Jacek Karnowski előadásában hangsúlyozta,
az együttműködésre szükség van, mert a V4 országai egyedül nem tudnak szembeszállni a világgal, minden ilyen törekvés csak meggyengítené a térség országait.
Szlovákia: választások előtt
Az európai struktúrába integrálódás 1998 utánra tehető Szlovákia esetében – mondta el Tokár Géza, a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa. Szlovákia számára a legfontosabb a gyors, zökkenőmentes kooperáció és a jó kapcsolatok kiépítése volt, s az ország partnerként megbízható, jó koalíciós partnernek bizonyult, egy olyan szövetségesnek, akire lehet számítani.
A szlovák társadalomban Oroszország inkább pozitív megítélése tapasztalható, egyfajta védelmezőként tűnik fel a szlovákok szemében.
A következő időszakban kiderül, tud-e Szlovákia releváns választ adni a megváltozott világpolitikai körülményekre, miként tud majd egyensúlyozni az ország. A februári választásoknak három lehetséges kimenetele fordulhat elő: az első, hogy egy nagy atlantista fordulat zajlik majd le és átrendeződnek az ország prioritásai, a másodikban egy erős Szlovákia imidzse rajzolódik ki, a harmadik lehetőség pedig, hogy nem tisztázódnak a viszonyok, s éppen ezért nem változik semmi Szlovákiában. Hogy ezek a lehetőségek hogyan csapódnak majd le a V4-ek körében, a választások eredményei döntik majd el.
A visegrádi országokról írt részletes tanulmány a linkre kattintva érhető el.
Kiemelt képünk forrása a Nézőpont Intézet.