Az eddigieknél is jobban kiéleződhetnek az Unión belüli viták


Hirdetés

Északiak és déliek, keletiek és nyugatiak, eurózónán belüliek és kívüliek, migrációt támogatók és ellenzők, szuverenitáspártiak és integrációt támogatók. Ez csak néhány abból a számtalan törésvonalból, amely az Európai Unió tagországai között húzódik. Érdekes lesz megfigyelni, hogy az új európai vezetés első évében ezek a viták mélyülni vagy inkább enyhülni fognak. Az első nyilatkozatok és tettek alapján Ursula von der Leyen bizottsági elnök a konfliktusok csökkentésében érdekelt, de nagy kérdés, hogy lesz-e ereje az árkok valódi betemetéséhez. A számtalan vitás pont közül most kiemeljük a Magyarország szempontjából legfontosabb hármat.

Migráció

A bevándorlás kezelését illetően az elmúlt hetekben, hónapokban számos, egymásnak sokszor ellentmondó nyilatkozat hangzott el a brüsszeli vezetők részéről – valószínűleg nem függetlenül a von der Leyen-féle kiegyensúlyozó politikától. 2020 első félévében ugyanakkor inkább csak a tagállami megoldásokban bízhatunk, amelyek – ahogyan azt a magyar és az olasz példa mutatja, mutatta – igencsak sikeresek lehetnek.

A közös megoldás megtalálásával a második félévben esedékes német elnökség bíbelődik majd.

Az eddig kiszivárgott elképzelések szerint a németek egyszerre szorgalmazzák a migránsok elosztását, valamint a határvédelmet, és az eddigieknél rugalmasabb szolidaritásban gondolkodnak. Valószínűleg ez utóbbi lehet a megoldás kulcsa, a V4-ek ugyanis Budapest vezetésével már évek óta azt szeretnék, ha a határvédelmet mint a szolidaritás eszközét elismernék.

Költségvetés

A migrációs vitákat ugyanakkor épp a második félévben szoríthatják háttérbe a 2021 és 2027 közötti időszak Uniós költségvetésével kapcsolatos tárgyalások. Ha ugyanis a tagállami vezetők zavartalan működést szeretnének, idén megegyezésre kellene jutni a keretszámokat illetően, ugyanakkor – látva az álláspontok közötti távolságot – erre igencsak kevés az esély.

A nyugati tagállamok többet költenének a közösből például a migrációra, a 2004-ben és azután csatlakozottak azonban nem nyirbálnák meg a fejlesztési forrásokat.

Emellett bekerül a képbe a klímavédelem, amelyre a Bizottság költene többet 2021-től. A megegyezést ráadásul úgy kell tető alá hozni, hogy távozik az EU-ból az egyik legnagyobb nettó befizető, Nagy-Britannia.

Kiderül, mire mennek a britek maguktól

Jogállamiság

A költségvetéshez kapcsolódó vitáknak is része ez a kérdés, a tavaly év végén zárult finn elnökség javaslata alapján ugyanis jogállamisági feltételekhez kötnék az Uniós pénzek kifizetését is. Sok elemző felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy

a jogállamiság nem egy konkrétan meghatározható fogalom, ha mégis ez történik, akkor pedig annak mindenképpen ideológiai töltete lesz.

Látjuk ezt a jelenleg is zajló, Magyarországot és Lengyelországot érintő jogállami viták során, amelyekben nem jogi, hanem politikai, sőt, sokszor pártpolitikai érvek alapján támadják a budapesti és a varsói kormányt. Az eddigiekből kiindulva a támadások 2020-ban sem csillapodnak, és ugyanúgy intézményi szinten folytatódnak. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy sikerül-e elérni, hogy pénzügyi kérdésekkel ne kössék össze ezeket a vitákat.


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb