Dömötör Csaba: a környezetvédelem közös ügy, amely a napi pártpolitikai csaták felett áll
Dömötör Csaba hangsúlyozta, azt szeretnék elérni, hogy Európa képes legyen megvédeni magát a migrációs válságban és megerősíteni a gazdaságát. Jó lenne, ha az európai jobboldal is magáénak vallaná ezeket a célokat, és megújulna. Az Európai Néppártnak magának kell eldöntenie, hogy mit választ, és ettől függ, hogy a Fidesz merre megy tovább – tette hozzá.
Az európai gazdaság a lassulás jeleit mutatja, ami önmagában is vitákat vetít előre. Mint mondta:
Bármit is hozzon a mostani év, állunk a viták elébe, de a magyar gazdaság ma már stabilabban áll a lábán: nagyobb a növekedés, alacsonyabb az adósság és nagyobb a magyar tulajdon aránya. Ez sokat számíthat majd a rázósabb időszakokban.
A politikus szólt arról is, hogy a környezetvédelem közös ügy, amely a napi pártpolitikai csaták felett áll, s nem is lenne jó, ha azok „foglya” lenne. Hozzáfűzte, az utóbbi időszakban mintha az ellenzék megpróbálta volna kisajátítani a környezetvédelem ügyét. Hangsúlyozta,
a kormány már évek óta a cselekvés útját járja: évtizedek óta nem látott fásítási program indult, több százezer lakás energia-korszerűsítéséhez nyújtott segítséget, és támogatást biztosított többek között elektromos autók beszerzéséhez is.
Hozzátette, rövidesen elkészül egy újabb kormányzati akcióterv is, amely tartalmazza, hogy 2022-től csak elektromos járműveket lehet beszerezni a városi tömegközlekedés területén, és felszámolnák az illegális hulladéklerakókat is.
Kiemelte, hogy Magyarország azon 21 ország közé tartozik, amely úgy növelte gazdaságát, hogy közben csökkent a szén-dioxid-kibocsátása. A cél, hogy 2030-ra az áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes legyen, később pedig szeretnék elérni a klímasemlegességet is, de ehhez még meg kell vívni egy nagy vitát, ami arról szól, hogy ki állja végső soron a számlát.
Hazánk álláspontja szerint a legnagyobb szennyezőknek kellene, a baloldali vélekedés alapján viszont szétterítenék a terheket. Dömötör Csaba szerint ennek különböző megnyilvánulási formái vannak, mint például a dugódíj, vagy a szén-dioxid-adó-, de az biztos, hogy a családokkal fizettetnék meg a számlát.
Számítások szerint a teljes klímasemlegesség elérése 50 ezer milliárd forintba kerülne 2050-ig.
A magyar kormány azt képviseli, hogy fizessenek inkább a szennyezők, Brüsszelnek pedig több forrást kellene előteremtenie. Azt azonban nem szeretnék, ha csökkennének a kohéziós források, és azt sem, hogy a klímapolitikai döntések például az élelmiszerárak növekedésével járjanak.
Az államtitkár kitért arra is, Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján az egészségügyi fejlesztések kapcsán elhangzott kijelentések azt jelzik, hogy stratégiai ágazatról van szó, amit a kormány több irányból is megerősít.
Lépéseket tesznek a kórházi adósságállomány felszámolására, folytatódik az egészségügyben a béremelési program és felújítják a kórházi váró- és kórtermeket.
Kiemelte azt is, 2010-hez képest 720 milliárddal költenek többet az egészségügyre, s szeretnék, ha ez érezhető lenne ott is, ahol az állampolgárok megfordulnak.
MTI – Fotó: pixabay.com
