Száz millió forintba kerül a gyöngyöspataiaknak a Soros-hálózat „pénzszerző akciója”
Horváth László hangsúlyozta: az önkormányzatnak, mint korábbi intézményfenntartónak több mint 80 millió, míg a jelenlegi fenntartónak, a tankerületnek közel 20 millió forintot kell előteremtenie. Ez az összeg a helyhatóság saját éves bevételeinek duplája, mely a települést drámai módon érinti – mutatott rá a kormánypárti politikus. Álláspontja szerint
a bírósági ítélet jogszerűsége nem vitatható ugyan, ám sokak igazságérzetével ellentétes, túlzó és zöld utat adott a Soros-hálózat pénzszerző akciójának.
Ráadásul egy egész települést büntet, csődközeli helyzetbe hozva azt, így nem békét, megnyugvást hoz, hanem rombol: békétlenséget és feszültséget szül – jelentette ki Horváth László. Hozzátette: a döntés olyan szelet vet el, mely országszerte beláthatatlan viharokat kavarhat más közösségekben is.
Hangsúlyozta: a határozatot végre kell hajtani, mert az annak felfüggesztését kérelmező alperesi beadványt a Kúria indoklás nélkül elutasította.
Január 17-ig folyósítani kell azt a 100 millió forintot, melyet a bíróság kárpótlásul ítélt meg a szegregációs ügyben érintett 62 cigány tanuló családjának.
A képviselő a helyzet megoldása érdekében a kormány segítségét kérte.
Az ügy előzményeiről szólva felidézte, az elkülönített oktatás több éven át jellemezte a helyi iskola pedagógiai gyakorlatát egy rendkívül feszült, az intézmény mindennapi életét durva erőszakkal megfertőző időszakban.
A tantestület ebben a kényszerhelyzetben rossz választ adott, ám akkor ez tűnt a helyzet kezelésére egyedül alkalmas megoldásnak,
a 2011-2012-es tanévben lezajlott fenntartóváltást követően a diákok elkülönítése fokozatosan megszűnt.
Horváth László szerint a történtek után egy előre megtervezett, szervezett akció vezetett az ügyben indított perhez, melyet nem az érintett közel negyven család, hanem az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kezdeményezett. A Soros-hálózat által támogatott szervezet biztosította a hosszas jogi procedúrához szükséges feltételeket, így a jogi képviseletet is, azzal a nem titkolt céllal, hogy elérjék a szegregáció beárazását. Mint mondta:
a települést békés, kiegyensúlyozott fejlődés jellemzi, ám vannak olyan külső érdekcsoportok, melyek időről időre megpróbálnak polgárháborús övezetet, csatateret kreálni Gyöngyöspatából.
A képviselő szerint érkeztek már a községbe 2011-ben is „igazságosztók” bakancsban, bomber dzsekiben, gárdamellényben, jogvédőként, aktivistaként. A beavatkozás vége háború lett, mely a rendőrségnek és végső soron a magyar adófizetőknek több százmillió forintjába került. Akik ezt okozták, hamarosan távoztak, a romokat hátrahagyva.
Gyöngyöspatának nincs szüksége igazságosztókra, a község békét kér – jelentette ki a politikus.
MTI – Fotó: pixabay.com
