Moldvában még mindig nem szabad magyarul énekelni

Moldvába több évszázadon keresztül rajzottak ki székelyek. Az utolsó nagyobb kitelepülésük az 1764-es madéfalvi veszedelem után történt, amikor is csíki és háromszéki székelyek találtak új otthont a Kárpátok keleti részén. A moldvai lakosság jelentős része – székely népességéből adódóan – római katolikus.

Nyisztor Tinka néprajzkutató decemberben kérelmezte, hogy Pusztinán a római katolikus templomban az éjféli szentmisén imaköre egy magyar nyelvű éneket is elénekelhessen, ám kérését elutasították azzal, hogy az helyi egyháztanács ellenezte a magyar nyelvű éneket. Nyisztor Tinka szerint ez az indok valótlan, és csak egy ürügy arra, hogy a moldvai csángókat ismételten korlátozzák anyanyelvük használatában.

„Én arra gondoltam, hogy az éjféli mise kiváló alkalom lenne arra, hogy magyarul énekeljünk, de a pap ezzel az ócska diktatórikus módszerrel elutasította.

Miközben én küszködök, hogy megtanítsam a csángóknak a magyar énekeket, a magyar nyelvet, a papok temetik a nyelvünket. Olyan sötétség van a fejükben, hogy késsel lehet vágni” – nyilatkozta Nyisztor Tinka a Krónikának. 

Régóta problémát jelent a moldvai csángók életében, hogy hitüket, vallásukat nem anyanyelvükön, magyarul élhetik meg, hanem kizárólag román nyelven. A magyar nyelvű karácsonyi szent ének megtiltása azért is jelentett nagy felháborodást, mert 2019 januárjában a jászvásári római katolikus püspökség jóváhagyta a havi egyszeri magyar nyelvű szentmise megtartását Bákóban. Az enyhülés időszaka még mindig nem érkezett el, az anyanyelv használata pedig még mindig erősen korlátozott.

Címlap:  Moldvai csángó népviseletben az első magyar nyelvű római katolikus szentmisén a romániai Bákóban,  2019. január 27-én.
MTI/Veres Nándor