Gulyás Gergely: A keresztények védelme olyan ügy, amiért érdemes harcolni

Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy a konferencia a világ egyik legnagyobb problémájára hívja fel a figyelmet, ugyanis napjainkban 245 millió keresztény embert érint az üldöztetés a hite miatt. Ők azok, akiket számon kell tartanunk és képviselnünk kell az ügyüket. „Adódik a kérdés, hogy miért nem ezzel kezdődik és végződik minden híradás” – tette hozzá a miniszter.

Gulyás Gergely elmondta azt is, hogy a politikát hosszú távon csak a valóságra lehet építeni. Amikor a keresztényüldözés ügye Budapesten a nemzetközi nyilvánosság elé kerül, akkor fontos, hogy ezt tényekkel, adatokkal támasszák alá. A nyers valóság megmutatásával – tette hozzá – nem a riogatás a cél, hanem az, hogy átüssék a szabad világ társadalmainak ingerküszöbét. 

A Budapest-jelentés a Keresztényüldözésről 2019 című tudományos kötetre utalva a miniszter elmondta, meg kell ismerni a geopolitikai és vallásdiplomáciai összefüggéseket ahhoz, hogy megérthessük a napjainkban is zajló folyamatokat. Éppen ezért szükség van a tájékozott és magasan képzett tudósok és szakemberek munkájára. Ebben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Migrációkutató Központ és más egyetemek, valamint kutatóműhelyek is aktívan részt vesznek. 

A keresztényüldözés jelensége súlyos problémája a kor egészének és mindazoknak, akik hisznek a szabad vallásgyakorlás jogában. Egyszerre teszi lehetetlenné a békét a háború dúlta országokban, és veszélyezteti mindazon alapokat, amelyekre a világ civilizációi felépültek. A keresztények védelme ezért olyan ügy, amiért érdemes harcolni és kiállni, mi több, 

morális kötelezettségünk erről beszélni és az ügy érdekében erőnk és lehetőségeink szerint cselekedni.

Gulyás Gergely elmondta: ki kell állni a nemzetközi színtéren, hallatni kell a hangunkat. Az elmúlt években Magyarország igyekezett megtenni az első lépéseket. A miniszter hangsúlyozta, hogy köszönet jár mindazoknak, akik Magyarországgal voltak ennek során és továbbra is várják azokat, akik csatlakoznak az ügyhöz.

A Hungary Helps programja  a helyismeretre épít. Ellentétben a nemzetközi segélyezési gyakorlattal, Magyarország saját maga viszi el a szükséges helyekre a segítséget – miután felmérte az igényeket, megkérdezi a helyi lakosságot, majd közvetlenül juttatja el a segélyadományokat. Így nem csupán pénzzel, iskolák és kórházak építésével, hanem a reménnyel is hozzájárulunk a közösségek megmaradásához.

Egy régi gondolat szerint a 18. század megdöntötte az egyházat,  a 19. század megölte Istent, a 20. század pedig elpusztította az embert. Azonban a mi felelősségünk, hogy mi lesz a 21. századdal.

Lesz-e mód arra, hogy megállítsuk a véres népirtást és a keresztényüldözés minden fajtáját? Ehhez megújulásra van szükség a közéletben, valamint a tudományos és intellektuális életben is. 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta azt is: a hitéletünkben szintén megújulásra van szükség. Régóta halljuk, hogy Európa ma már missziós terület, és úgy tűnik, lépésről lépésre vágjuk el keresztény gyökereinket. Mi egységesen hiszünk abban, hogy ez a folyamat nem megfordíthatatlan. Jól mutatja ezt az is, hogy a 15 milliós magyarság hangja messzire eljutott akkor, amikor az üldözött keresztények ügyét Magyarország felkarolta. Azonban tudjuk azt is – tette hozzá –, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Abban bízunk, hogy a keresztény szolidaritás és a munka alkalmas lesz rá, hogy minél több ember figyelmét felhívjuk a keresztényüldözés ügyére és arra, hogy ha Európa felelősnek érzi magát a szabad világban, akkor hallatnia kell a hangját. 

A keresztényüldözés idején nem szabad felednünk, hogy a vértanúk áldozata igen értékes – és nem szabad, hogy veszendőbe menjen. 

Vasárnap.hu

Fotó: MTI